Hetikiadás, 1929. január-december

1929-08-06 / 31 [1515]

Gazdag ember, szegény ember. Érdekesebb és elmékedésre inditóbb párbeszédet rég nem olvastunk annál, mint amelyet az egyik amerikai lap munkatársa folytatott a "világ egyik leggazdagabb emberével, a Krőzusok legöregebbikével", Rockefellerrel. A beszélgetés arról az örök és kimerithetetlen témáról folyt, hogy boldoggá teheti-e az embert a gazdagság. Az agg Rockefeller dollármilliárdok hatalmas ura, az ujségiró kérdéseire igen szellemes és az aggkor fölényes bölcsességével teljes válaszokat adott, bár szavai azoktól az untig ismert általánosságoktól sem mentesek, amelyekkel gazdag emberek mindenkor leszerelni igyekeznek a szegényebbek és egészen szegények irigységét, mintegy felpanaszolva, hogy "több dolgok vannak földön és égen", melyeket pénzzel megvásárolni nem lehet. "Minden ember önmagában hordja a boldogság félté te leit" - mondta többek közt, igen bölcsen, az öreg Rockefeller - és még hozzátette, hogy könnyen elképzelhető boldognak az olyan szegény ember is, akinek vágyai "nem kerülnek pénzbe", hogy szószerint és jellegzetesen amerikánus megfogalmazásukban adjuk vissza az agg Krőzus szavait. Székkel az utóbbi szavakkal azomban - ugy véljük - kissé zsákutcába juttatja a kérdést Rockefeller, mert ha csak azok a vágyak boldogíthatják a szegény embert, amelyek "nem kerülnek pénzbe", akkor következésképen, a ki nem elégithető, mert pénzhez kötött vágyak boldogtalanná teszik és igy Mr. Rockefeller az elérhetetlen vágyak boldogságához a fantáziához való jogot egész egyszerűen elveszi a szegény embertől és a gazdag emberek monopóliumává teszi. Akiknek egyébként - és ez, ha akaratlanul is, későbbi válaszainak egyikéből csendül ki - sem joguk, sem tehetségük nincs ehhez a monopóliumhoz, az elérhetetlen vágyak boldogságához, a fantáziához, mert hiszen a gazdag ember számára xia. nincs^elérhetetlenség és Rockefeller szerint a gazdagnak nem szerezhet hozzávetőleg sem olyan boldogságot az a tudat, hogy egy nagy áruházat árustól, házastól megvásárolhat, mint amilyet a szegénynek az áruház egy áhitott tárgyának megvásárlása szerez. Ebben igaza is van az amerikai dollárfejedelemnek, mert vágytalanul élni és minden vágyat könnyen betölthetni valóban nagy boldogtalanság lehet, amely boldogtalanságnál nagyobb csak egy van: hiába vágyódni és vágyainkat teljesülten sohasem látni. Csakhogy: unig az irigylésreméltó szegény embernek ebből az örök vágyakozásából a legősibb és legtisztább emberi hang csendül ki, addig a sajnálatraméltó gazdag ember örök vágytalanságának panaszában a hipokrizisnek egy-egy hamis hangját is felfedezhetjük.. Végül itt van Rockefellernek az a válasza, amellyel megeáí&ni igyekezik az ujságirónak egyik állitását, hogy t.i. "pénzzel minden megvásárolható". M. Rockefeller erre azt mondja: "egészséget, if juságot, jókedéfyt, szellemi-kiválóságokat és igazi szerelmet semmi pénzért nem árulnak." Ez az a bizonyos, fentebb emiitett irigységleszerelési frázis. Mert hiszen igaz: egészséget pénzért nem vásárolhat senki, de könnyebben megóvhat, heyreállithat; ifjúságot a pénz nem ad, de meghosszabbíthat, ugy, amint a jókedély is gyakorit) a gondtalan gazdagnál,, mint a gondokkal küzdő szegénynél. Maradnak a szellemi kiválóságok és az igazi szerelem. Az elsőnek szárnyait nem a gazdagság adja, de nem is a szegénység, Isteni adomány ez, véletlen és csoda, amelynek szárnyait a gazdagság kibonthatja és a szegénység megnyirbálhatja, de a boldogságtól teljesen független valami. Az igazi szerelem pedig? Igen, ez az egyetlen, ami dacol a pénzzel és áruba nem bocsátja magát. De mint a szellem, ugy a sziv kincsei sem tartoznak szorosan véve a boldogság pozitiv fogalmához, mert ha gazdagsággal az igaz érzés boldogság? nem is váltható meg, szegénységgel bizony - sajnos - igen sokszor boldogtalansággá keserül a legigazrbb érzés gyönyöre is. 3

2

ekután pedig, ha már mindenáron végső morált akrrunk levonni "ockefeller és az ujságiró beszélgetéséből, ezt a tanulságot talán ilyenféle aforizmában szövogezhetnök meg: gazdag embernek lenni mindig hasznos és majdnem mindig kellemes; szegény embernek lenni sohasem hasznos és majdnem sahssem kellemes.