Hetikiadás, 1929. január-december
1929-07-09 / 27 [1515]
hiu törekvések. . k történelem suhogtatja fölöttünk szárnyát és mi földi h landók tehetetlen vergődéssel nézzük főjünk felett az ele ..ok játékát .L-^f^gyvorozHo, tétlen 3 égro kárhoztatva ki v gyünk szol e lt" tva kényre,kegyre g körülöttünk lévő ellenségeintaiwk, kii. adott 1 -Ayzetünkkel élve, sőt visszaélve kizsákmányoln k,kiíosztan'k,megrontanak: bennünko t.Ámde elfelejtkeznek arról ősi ellenségeink,hugy se.kii sem t rt örökké és hogy z idők kereke urdui és ugy nos k jól negk p •;szkodjék ez, >ki nem kar h .m-ros'n • lul kerülni. k történelem megsuhogtatta felettünk szárnyát újra és most már ellenségeink látják tehetetlen - gy- rkodáss :1, hogy a aagynr nemzet lassan t' Ipra áll újra és h még ugyan n.a is nyulh•t újra fokosa után ,de • z izm it megbénító Zsiboadás mar enged* A történelmi jogok t scEsaitoevovő szomszéd népek vakmerő játéka már közeledik tragikomikus befejezéséhez és majd ki fog derülni, hogy h z évezred.s állítólagos lg zságt 1 nságok nem adnak jogot nekünk akkor mi lesz most szomszédainkkal az alig egy évtizeddel ezelőtt létesített nyilvánvaló igazságtalanságok alapján. Ugylátszik ujadban a demarsok világát kezdjük élni,mert demars-demarsra érkezik.- Pedig a demars nem tréfa dolog,hanem komoly diplomáoiai akció,melynek súlyos következményei szoktak lenni,Bem a mi hibánk, ha a de a: rsok komoly fog Ima mai formájáb n nevetség tárgyává lett.Ezt a megállapítást nem is n+ mi tesszük,h- nem a külföldi tekintélyes lapok-nézete ez.A hidasnémetii esel. angol és olasz lapok nevezik " ostoba dolognaf^" komikusn&k és nevetségesnek " és mi csak arra szoritkozunk,hogy egyszerűen leírjuk e szavakat és teljes mértékben hozzájárulásunk-t fejezzük ki ehiiez a megállapításhoz k mult h' vi tÖmogoa de.r rsok nyomán következett " párisi hideg zuhany" elvehette volna a kiaantantál! mok kedvét a további demarsoktól.kz egyik legnagyobb román újság nyíltan meg is irta,hogy a " revizionista kampány szempontjából •' kisantant teljesen izolált m r.dt ". " Ma már hasonló jm rsoknak se miféle pr- ktikus eredménye nincs." Sőt még ennél is tovább megy mikor a_,oket irja! Azt állit j'^hogy a k.sn-t nt kormányok t fe hívták 1 nagyh-' talmak,hogy Ma gy ror szá,g 1 szemben v ló viszonyukon mérsékeljék m guk'-t,holott céljuk -z volt,hogy Bethlen István grófot mérsékletre intsék. Ezt zono-n nem lehetett elérni." Ez a szép és nyílt beismerés alk lmas lett volna arra,hogy a békés megegyezésre vezető utat végre megnyissa, k magy r kormánynak határozott diplomáciai sikere nem keltehett féltékenységet íz egyre gySkjgülő ki- aatantáílaamok kormányainál, merjfc legfőbb ideje annak,hogy ingadozó helyzetük megmentése érdekében megragadják a kínálkozó alkalmat .Ámde. ebben a történelmi jelentőségű percion felemelkedő ct helyéről a eseh oroszlán e:s keresztbe feküdt az uton, k kém eaéseh tettenért hidasnémetii cseh pénztárnok . 1' „ érdekében közbelépett és előbb megtorlással élt azután elégtételt követelt,Ez a szokat 1-n eset,melyben egy kormány* leleplezett kém érdekébon közbelépésre vállalkozik, jellemző a csebekre.Még az egyik cseh lep is azt irja,hogy ha minden egyes kém letartóztatása miatt iegszüntetnék egy-egy vasúti vonalon a forgalmatokkor Középeurópában már régen nem járnának vonatok, k legérdekesebb a cseh kormánynak z az indokolása,hogy a vasúti forgalmat meg kellett szakit ni,mert Hidasnémetin a többi cseh vasúti hiv talnok is veszélyeztetve látt? saját személyes biztonságát. Mi után pedig a magyar re űőrsig csak a tettenért cseh kémet tr rtoztatta le,ugylátszik Hidasnémetin a cseh vasúti személyzet minden egyes' tagja kémkedhetett,hogy let rtózt tásától :való félelmükben sürgősen elutaztak, Akárhogyan áll is a dolog a magyar kormány ás a magyar közön.-ág bizonya-" ro meg fogja adni a csehek okvetetlenkodésére a méltó válrszt.Cseh áruért ezután pénzt nem adunk és nem tesszük be lábunkat és nem visszük pénzünket bár/ folyt' tása következik/
