Hetikiadás, 1929. január-december

1929-06-11 / 23 [1515]

23.ez.1929,június 11. Óriások és törpék./folyt./ 4. 2.oldal. Vannak azonban még hosszabb növények is. A rótangp álmák, molyok kúszó törzsét közönségesen spanyol nád néven ismerik Európában, valamint az óriási barna noszatok, amelyek az északi és az antarktikus tengerekben lak­nak, 200-300 méternyire is aegnönok az utazók becsiésoi szerint. Ezek után ne,.; szarul magyarázatra, miért koll a legnagyobb bo­garakat is, amelyeket óriásbogaraknak neveznek, a törpe állatok közé sorol­nunk. Hiszen a Herkulesbogár is osak 15 centiméter hosszú 3 az óriás orr­azarvubogár, bármi harciasnak látszik, még ezt a nagyságot som éri el. Sok más állat és növényosztály óriásai is mogelégesznek a kis méretekkel, nona nem szabad elfeledni, hogy az igazi törpék csak ott kez­dődnek, ahol már régen csődöt- mondott a tökéletesnek tartott ember látóke­' szüléké, a szem. Ezek a baktériumok,melyek között már nagynak számit az, amslyiknek átmérője ötszázad'milliméter, a legtöbb csak ezred milliméternyi az aprajából pedig 2000 darabot lehet egymás mellé rakni egy milliméter tá­volságú vonalon, —• . —. Csak okszferü műtrágyázástól lehet teljes eredményt várni. Tudjuk,hogy a különböző földek különböző műtrágyát igényelnek és kedvező hatást a a£trágya használattól csak ugy várhatunk,ha tájékozva vagyunk,hogy a földünk milyen tekintetben szorul feljavításra és e szerint választjuk meg a műtrágya-fajtát. Arra is kell vigyázni,hogy elég mély-n keverjük a műtrágyát a talajba és hogy kellő időpontban történjék a \ ,;órá . Ha ezeket a szempontokat elhányagóljuk,ugy a kedvezőtlen eredmé„ ^ nyert nem szabad a műtrágyát okolni. Az adagolás is fontos,mert ha nitrogén­trágyával túlsókat szóxunk ki,ugy az esetleg buja fejlődést,megdőlést és megszorulást okozhat. Vannak olyan sovány talaj ok,amelyek többféle műtrágyát követelnek meg., ilyenkor nem szabad csak egy fajtával megelégedni. Ha a talaj tilsagosan kötött,nehéz mi vele tű, vagy terméket len, akkor az ilyen földet előbb rendes trágyával jól át kell dolgozni és esetleg meg is meszezni és csak azu­tán láthatunk a műtrágyázáshoz* A műtrágya használata mellett sem szabad a földnek okszerű müvelését elhanyagolni. Csak a gyomt ó l tisztántartott,kelléen megmunkált tevékeny földben képos gyorsan és jól fejlődni a vetés é3 csak itt számithatunk nagy termésre. A földet arra is kell képesíteni,hogy a csapadékot jól magába vehesse és megőrizhesse,mert a nagyobb termés több vízmennyiséget kivan, Mütrágyázott Söldbe legérdemesebb nemesitett vetőmagot használni,mer-c az ilyen Vetőmag megkivánja ugyan a műtrágyát,de azután mog Í3 hálálja. K evesebb rézgáliccal is hatásosan lehet permetezni. Ha a kevesebb rézgáliccal elkészített bordói levet tapadóvá tesszük és spóraölő hatását fokozzuk.ugy a peronoszpóra elleni küzdllemben a 1Q ^Y? a §P b 4.^^ d: *­icca l lg kolió hatást érünk el. Ha*nermet hosszabb iáéig maradt a iurtokon es a lombozatokon,a védekezés biztosabb és igy kevesebb permetezés válik szükségessé.-A Borgazdasági és Szöllészeti Intézet több óv.-n át végzett kísérleteket és megállapítótta.hogy a Vinol nevü szőllővédel­mi szer,-a peronoszpóra és a lishtharmat ellen egyaránt sikerrel alkalmazható igy fele annyi rézgálíc felhasználásával érünk el eredményt,mint amennyit rondesen 'a bordói lóhez^használni szoktakaA Vinol a pormetoző gépet som taradja ,meg,a levélre erősen tapad és fertőtlenítő hatása erős. Üli" v W§ m • I - 1

Next

/
Thumbnails
Contents