Hetikiadás, 1929. január-december
1929-06-11 / 23 [1515]
Külkereskedelmünk. K szekció Irta: Bogya János országgy.képviselő-. Közgazdasági életünknek kétségtelenül legsúlyosabb baja kereskedelmi mórlegünk passzivitása. Olyan politikai probléma ez,amellyel elsősorban kell foglalkoznunk,mert hiszen az ország gazdasági talpraállitáaát egyedül ennek a problémának helyes megoldása utján érhetjük el. A kereskedelmi mérleg megjavításának egyedüli eszköze,ha helyes kereskedelmi szerződéseket kötünk,ez pedig nem történhet más alapon, mint diplomáciai szempontok követésével, k külkereskedelmi politikának a diplomáciával együtt kell haladnia. Kereskedelmi és közgazdasági téren ugyanis jóindulatot,vagy rosszindulatot a szerint várhatunk egy államtól, amint azt az illető állam számára a diplomáciai helyzet diktálja.Ha tehát hibák fordultak elö,s a köztudatot áthatja az a tény,hogy rosszak kereskedelmi szerződéseink,a roparáoió önnek a ténynek és ennek az olvnek alapján történjék,nehogy ujabb, diplomáciai tévedések alapján ujabb hibákat kövessünk el a külkereskedelmi politika terén. Nekünk ma gazdaságilag segélyt osak ott lehet remélnünk,ahol diplomáciai segélyre számíthatunk. Épen ezért tévesnek tartom azt az elgondolást,amely lényeges gazdasági előnyt vár az jrszég számára egy a érnetorszaggal kötendő kereskedelmi szerződéstől*Ilyen kereskedelmi szerződést olyképen,hogy Magyarország a maga gazdasági érdekét, «z-S ö n^gtaf&ógl8^ Ausztriával folytatott kereskedelmi tárgyalásai. Elgondolásom szerint külkoreske de lmunk előmozdításának egyeiüli lehetősége az,ha olyan irányban keresünk gazdasági fejlődést.ahol / erre a lehetőség adva van. Sajnos,politikai barátaink számunkra csak limitált gazdasági előnyöket nyújtanak. Ez all Olaszországra és ez all LengyelorszagÍ a is. Ott azonban.ahol ilyen lehetőség van,azt meg kell ragadnunk, lehetőség osak egy másik államnál van,amelyik ugyanilyen nyomás alatt küzd, ugyanolyan nehézségekkel kénytelen megküzdeni,hogy gazdasági létét és politikai' életét biztositani tudja s ez Ausztria. / Kereskedelmünknek több,mint egyharmada Ausztriával nyer lebonyolítást s ha mi a vele való forgalmunkat megfelelő politikai eszközökkel kifojleszfcük,^ lehetőség adva van. A valóság az,hogy külkereskedelmünkül túlnyomó része Ausztriával nyer lebonyolítást. A valóság az,hogy Ausztriával való forgalmunk fejleszthető,hogy Ausztria is ugyanolyan elemek, hatalmi tényezők nyomása alatt áll,mint Magyarország. A valóság,az'élet realitása követeli tehát.hogy gazdasági téren szorosabban kapcsolódjunk össze s együttesen küzdjünk Csehszlovákia diplomáciai törekvéseivel szemben, amelyeket gazdasági eszközökkel igyekszik megvalósítani. Annál kevésbbé remélhető,hogy egy Németországgal kötendő kereskedelmi szerződés nékünk bármilyen előnyt Í3 tudna biztositani.mert köztudomású,hogy Németország a keleti locarno jegyében bizonyos gazdasági megállapodásra jutott Csehszlovákiával,hogy a cseh és német ipar bizonyos kartelbo lépett egymással s ez az együttműködés elsősorban azt a területet érinti,amelyen Németország fekszik.Ez az együttműködés elsősorban a , ni barátaink gazdasági politikaja,gazdasági törekvései ellen,Olaszország es Lengyelország gazdasági expanziója ellen irányul. A külkereskedelmi politikának másik eszköze,amely külkereskedelmünk előmozdítására hivatott,a tengerentúli kereskedelem bázisának helyes megválasztása. Felmerült az a gondolat,hogy a Lunát felhasználva romániai kikötők utján menjünk a világkereskedelembe.Brailát,vagy G-alacot tegyük meg tengerentúli kereskedelmünk bázisának. Ne felejtsük el azt,hogy Németország mindig azért küzdött, hogy a rajnai torkolatot vegye birtokába azért,mert érez te,hogy politikailag ós gazdaságilag nagy hátránya az,hogy a Rajna torkolata,mely az ő exportjának igen fontos utja,nem az ő kezében van,hanem olyan kezekben ,amelyek esetleg az ő érdekei ellen ^irányuló politikai tendenciákat hajlandók KOve-MU.. /Folyt.köv,/
