Hetikiadás, 1929. január-december

1929-07-02 / 26 [1515]

Bárány István - doktor. Szűkszavú távirat jelenti,hogy Bárány Istvánt a Pécsi Tudományegyetemen államtudományi doktorrá avatták,miután vizsgáit kitüntetéssel tette le. Alig van Európában ujságolvasó,aki ne ismerné ezt a nevet.és azt hisszük,bátran mondhatjuk - nincs olyan magyar,akinek ne csillant volna már fel a szeme,amikor hallotta Bárány Ist&án nevét. Öt évvel'ezelőtt jól emlékszünk még rá -megjelent Budapesten egy vékonydongájú,magas fekete gyerek a Császárfürdő uszodájában és a,100 méteres gyorsúszásban a nagyszámú közönség legnagyobb meglepetésére országos rekordot javitva legyőzte az akkori magyar bajnokot,Mindenki kérdezősködött,hogy ki ez az ismeretlen diák és akkor sem lettek sokkal bölcsebbek,amikor megtudták, hogy Egerből utazott le Budapestre. Igy mutatkozott be Bárány István alig 17 éves korában a világnak.Mert valóban európai szenzáció volt váratlan győzelme.Azóta öt esztendő telt el,de egy sem ballagott el ugy fölöttünk,hogy Bárány István legalább kétszer ne'arasson világraszóló győzelmet.Háromszor nyerte a francia bajnokságot,kétszer az angoliés Európában nem akadt más legyőzőre, mint az amerikaiak világbajnokára, Európa gyorsuszóbajnokságával indult a mult évben Amsterdamba,ahol az olimpiai játékokon az amerikai bajnok mögött a második lett,de ezzel a második helyével akkora port vert fel, mintha világbajnok lett volna. 35eiszmüller,a világ eddigi leggyorsabb úszója szintén azt mondta Báránynak e verseny után: Belőled világbajnok lesz. De fölösleges részletesen felsorolni Bárány István diadalait. Akit érdekelt a sport és akik a magyar ifjak sportbéli eredményeit a nemzeti erő és a szebb jövő hajnalhasadásaként szokták üdvözölni,azok úgyis ismerik valamennyit. Bárány István mesélte,hógy 1925-ben,amikor a párisi uszoda medencéjének a szélén állt és nézte,ballgat£a a tizenötezer főnyi fanatikus közönség viselkedését,mellette pedig ott voltak a legjobb francia versenyzők,hogy vele mérjók össze az erejüket,akkor döbbent rá először magyarságára. "Elhatároztam - mondotta később - hogy ha az életembe kerül is, győzök." Amikor pedig a győzelmi árbocra felhúzták a magyar zászlót és a zenekar eljátszotta a magyar nemzet imádságát,a párisi magyarok együtt sírtak Bárány Istvánnal. Mert Bárány István mindenütt hangsúlyozta magyarságát. Alig van Európának olyan számottevő városa,ahol nem versenyzett és nem győzött. A Trianonnal ránk szakadt szomorú esztendőben Bárány István idegenben való szereplése nem egyszer rázta fel az aléltságba' dermedt magyarságot és az arra illetékesek azzal jutalmazták a nagyszerű magyar fiut,hogy különféle ösztöndijakkal segitették"külföldi tanulmányaiban. És Bárány István ebben is méltóanak bizonyult,mert most kitüntetéssel végezte el ezt a feladatot is. Bárány István esetével kapcsolatban meg kell emlitenünk mőg azt is,hegy kitűnő bajnokunk szereplése és nagyszerű vizsgája halomra dönti azt a sokakba•belegyökeresedett meggyőződést,hogy a sportoló diák nem lehet jó tanuló.Ez volt a régiek,"a vaskalaposok" felfogása ,amit az uj, háböru utáni nemzedék alaposan megcáfolt. Egész sereg olyan diákot tudnánk' felsorolni,aki az iskolában is,a sport telepen is a legelsők közé tartozik. Lépten-nyomon látjuk a régi görögök "ép testben.ép lélek" elvének gyakorlati megvalósulását és a tanárok is azt tapasztalják,hogy az iskola padjaiban meggémberedett, de a sportban felfrissült,megerősödött ifjak sokkal jobban és lelkesebben tanulnak,mint otthon félveőrzött és elpuhult társaik. Azután a Bárány Pisták olyan példaképül szolgálnák,hogy ma már valóságos virtus a diákok között,hogy a jeles bizonyítvány,a dicséretesen letett szigorlatok mellé valamely sportág bajnokságát is megszerezzék. Ebből a szempontból' is nagyjelentőségű Bárány István sokszoros úszóbajnok doktorátusa. ~ « i