Hetikiadás, 1929. január-december
1929-05-28 / 21 [1515]
Mag yar gondolat. Csodálatos magyar gondolat volt - mondotta a főváros polgármestere az ezredéves emlékmű és a hősök köve felavatása alkalmával - hogy a dicsőség emléke mellé a gyász emlékét is elhelyezték,a dicsőséget és a gyászt egybefoglalták.Magyar gondolat lehetett,mert..egyetlen nemzetnek gyásza sem magasztosul fel olyan dicső seggé, mint a magyar é. Magyar gondolat volt a~ is,mikor Horthy Miklós kormányzó az emlékmű, megkoszorúzásakor* szembefordulva az emlékkövei, tisztelgett és azután zugó éljenzés közben a következőket mondotta: / -árpád apánk,aki őseink élén ezt az országot elfoglaltad és te névtelen hős,ki becsülettel és lelkesedéssel tudtál meghalni a hazáért: tudoni|mi a kötelességemé Ez a nemes gesztus és ezek az egyszerű szavak akkor válnak kiválóan súlyosakká és nagyszerűekké,ha tudjuk,hogy aki ezeket mondotta,az a Novarra hős parancsnoka és Magyarország legválságosabb napjaiban az ország bölcs és hatalmas kormányzója, íeljesen méltó visszhangja volt ez a fogadalomszorü néhány szó annak a magyar gondolatnak,melyet Sipőcz polgármester fejezett ki ezekkel a szavakkal: -Adjon az Ég a nemzetnek vezéreket,akik őt a balsorsban uj életre hívják és az ezeréves mesgyén uj fejlődés,uj haladás felé vigyék a nemzetet .Adjon az Ég a- nemzetnek bölcsességet,hogy megint kiválassza és el is ismerje méltó vezéreit, Adjon jó polgárokat,akik szorgalommal,tudással és becsülettel munkálkodjanak a béke müvein. És adjon férfiakat az uj ezer évben is,akik készek meghalni a nemzetért,az országért, jogainkért és szent igazságainkért. Adjon oly dicsőséget,mint amely fényessé tette az ezerév történetét. és> ám adjon,ha kelljküzdelmeket,szenvedéseket,csak adja vissza,amit őseink megalapítottak és amiért őseink véreztek,adja vissza ősi,ezeréves szent határainkat, avató beszédében/ Bethlen István grof miniszterelnök/is magyar gondolat zendült meg; -Nem ünnepelünk és nem is siratunk.Ünnepet nem ülhetünk addig,amig számot nem adhatunk mi élők az őseinktől örökölt hazáról.melyért az elesettek életüket áldozták. De nem is siratunk,mert nem az a hivatásunk, hogy a régi hazát sirassuk.hanem az ,hogy régi fényében újból életre keltsük* A milleniur-i emlék nem záróköve az ezerév történelmi fejlődés ének, hanem az önállóságáért,függetlenségeért nemzeti élete teljességeírt nemzeti kultúrájáért helytállni mindig kész,egy uj ezredévet élni akaró becsületes ós büszke nemzet életszimbóluma,mely a nemzet arravalbságát és nagyrahivatottságát hirdeti. De kifejezésre jutott ez alkalommai még más magyar gondolat is,melyek a miniszterelnök az ország határain messze tul hangzó szóvá] hirdetett,és amelyben tiltakozott a trianoni birák szörnyű igazságtalansága ellen,akiknek szava ránkszabta a borzalmas békét és megcsonkította ezereves hazánkat. Igazságtalannak találták ezek a birák,mondotta a miniszterelnök.azt, amit nem emberi igazság,hanem a természet alkotott,amiért milliók dolgoztak, ( verejtékeztek és vérüket hullatták,Lehetséges lenne, vetette fel a kérdést a miniszterolnökjhogy az,ami negyven nemzedék életében eszmény,ami ideál volt, egyszerre hazugsággá vált volna? Lelkünk minden érzése,vallásos hitünk meggyőződése lázad_fel ilyen gondolat ellen és a világ szine előtt soha el nem nénitható ünnepélyes óvást emelünk.Annyi erényt nem lehet igazságtalan ügynek a szolgálatába egy évezredig állítani„A holtak és egy élő nemzet nevében a majdan eljövendő igazságosabb biró lelkiismeretéhez appeHaliunk-Amíg °gy magyar ól/a meghozott Ítéletre csak egy válaszunk lehet,az,hogy azt igazságosnak "Nem,Nem,Soha í" sem fogadhatjuk el. Az igazság csak egy lehet,folytatta a miniszterelnök.és oz igazság marad akkor is.ha milliók ellen csak egy is .. hirdeti. Ez áz igazság él és diadalmaskodni fog,mert egy egész ku3 turnemzet soha el nem málé fájdalmából táplálkozik és nert hatszázezer halottjának ártatlanul kientttt vere hívja tagadóit tetemre szüntelen a világ ítélőszéke elé./.Folyt.köv,/
