Hetikiadás, 1929. január-december
1929-05-14 / 19 [1515]
A vxLlt őszi ugyncvozctt Magyar Hót sikerén fölbuzdulva nőst " ndáUB közepén országszerte no grende zték a" Magyar Könyv Hete novii r.102galnatj ar.olynck az a célja, hogy a magyar közönség magyar könyvet vásároljon. Éppen itt az ideje, hogy egy kicsit felrázzák a magyar ol vasokat j nert az utóbbi időben olyan szomorúvá vált 0. magyar irók nagyobb részének anyagi helyzete, hogy nár-nár a kétségbeesés határán tántorognak, sőt egy olyan országosan isr.crt nevü is akadd:. köztük, aki megunta a koplalást és-a Dunának ment. A Magyar Könyv Hét ezen az állapoton akar segiteni. Aki látja, hogy hány könyv és újság forog közkézen naponta, aki látja a könyvnyomdák gyári méreteket megütő helyiségeit, méltán kérdezheti, hogyan lehetséges az, hogy a mo.gyar irók nyomorognak, amikor mindenütt o. nyomtatott betű uralkodik? Egyszerű a nagyo.r ázat ." A Éftgycr nyelven napvilágot látott sajtótermékeknek a legnagyobb hányada nem magyar iró agyában fogoxizott reg, non magyar iro öntötte ki- a lelkéből, hanem idegenből hozták. Külföldön ivan néhány " regénygyároe "-• cz a legtalálóbb kifejezés működésükre - old. non a minőségre, hanem a mennyiségre ügyel. Közönségesen ponyva-irodalonnkk szokták nevezni az 0fajt a Írásokat, mert a vásárokon sátrakban, vagy csal: ponyvára" kiteritve árusítják és az első lapon ott diszclcg a oir.: Az elvarázsolt királykisasszony, Sobri Jóska a haramia király, vagy á-titokzatos márványpalota. Folyt ath atnánk igy az "egész lapon végig. Ez ok a zok *a "regények*, amelyek százezres példányban lopózna!: bc a magyar családok asztalára és non egyszer még a könyvtárába is. ^Ilcrt na már' minden üzleti alapon nyugszik és a nagy könyvkiadó vállalatok is észrevették, ho gy ugy tudnak busás hasznot zsebrc vágni, na olyan olvasfl'-'.nyt adnak a közönség kezébe, 0x19ly pattanásig fesziti az idegeket, olyan lázba ejti a könyv olvasóját,^ hogy ad ?.ig non birja letenni, anig szerével fel non falta az utolsó betűt is. fi. kalandor és dotoktiv regények r.ég sohason voltak olyan kollondőck, mint no.p j ainkban. Pedig a közönség eleinte tartózkodóan fogadta osokot az irodaionnak csak jóakarattal-nevezhető -munkákat, de az élei< nos kiadók segitettek ezen 1* bajon is. Olyaü cégek adták ki cze&ct a "modern "regényeket és olyan köntösbe bu j tatták,hogy 0. jóhiszemű vásárlót meg t é ve s st ott ék, ^0 gt ört a közönség jó izlésc és az élet száz baja, gondja közepette non ér rá gondolkodni, ner. veszi észre, hogy amit nőst előkelő Üzletben nyomnak a imarkáb a, annak az egyszerű édestestvére a vásárok ponyváján is r. cg található ,C sak a külső uj és r.z iró neve idegen. Nekünk még r.r. is az a jó,az 0. - szép, ani külföldről ér-é kezik és azelőtt hajlunk fölcUg. ani non nagyar.Igy vagyunk az Írókkal is.. Íz angol,francia és német müveket valcn.i megilletődött '.hitattal fogadjuk és szegyei jük roscaaló véleményünket, nert akkor ostobálor k és rrüve le-11 cn cknek l-'ts zu,nk. A művelet lensé g vádja pedig- r. legbántóbb sértésok cgy-iko-nálunk. »a következetesek vagyunk, azt ^mondhat j uk: hát a magyar irók ni ér t non imák a külföldiekéhez hasonlót? írnak, Írnának is Sokán. do non találnak rá kiadót,imcrt nincs nog a hírnevük,hiányzik á külföldi ss-'rnazás.IIát akik lefordítják 0.. más nyelven nogirtn regényeket? - kérdezhetnénk tovább.Hát ezek közö tt/találunk igazi magyar irók, nert annak a munkáját nog kc He no fiz otni , c 11 cn bc n akad elég olyan nás nyelvet tudó ' váll ml ko zó , aki kevés pénzért is ne gt eszi és ezzel keresethet; is jut .A külföldi szerzőt is nog kell fizetni, hát akkor niért nffi támogatják a nagyarokat is? - tolakodik a nyelvünk hegyére, Először is .?. nyugati nagy ncr.zctek d ivat OA nag y i ró in ok müveit .milliós példányokban nyomat j ák ki, nár pedig ninVl nagyobb a^píldányszán, rnn ál olcsóbb c. könyv .á''rc génygyáros " átalányt kap kiadó j mt ól és a millió szán no 11 ott olyan elenyésző azn a néhány tizezres nagyar kir.dá.G', hogy akkora összeggel magyar irót non lehet nogkinálni.Azután ner azt t ap asztal juk, hogy a Jegelt erjo St obb külföldi regények szerzői mái non élnek, és"igy szabad préda mindc n alkotásuk. A vállalkozóknál: csók a f or elit ót 4 * kell egy kis zsebpénzzel kiclégit cniök. Szol: ^a szomorú okok döntötték ro rilásba a - magyar toho tségeket, ezz cl nag yq.rNf.zhat juk no g a' külföldi - nagyrés zt p onyvárc. illő - regényc k r óho.n0s oissaporodását. Hálunk megörül az a nár kö zi 8m 0 rt nagyo.r s zorző,akinek 2-3 000 példányban nyomtatják ki o.z ir*. s*vfc'. , IftA
