Hetikiadás, 1929. január-december
1929-05-14 / 19 [1515]
Hetikiadás. 19.az.1929,május 14. 2.oldal. /Üzletátruházás-üzemutódlás folyt./ üzemet akar berendezni,nézzen kö&ül és elhatározás előtt a számitáséba minden rávárő terhet vegyen be. Gondoljon tehát ama fontos közérdek szolgálatára is, amelyért a társadalombiztositás rendszerét fölépítettük, A közönség érdekelt körében úrrá lett fogalomzavar rövid időre még a birósági gyakorlat egyöntetűségét is megbo lygatta, úgyhogy a m.kir* munkásbiztositási felsőbíróság egyik tanácsa üzerautódlási kérdésben szerzési jogcímeit,tehát tisztán az izlotátruházás körébe tartozó fogalmat is mérlegre tett és ítéletében fölhasznált. Néhány ismétlődő eset a felsőbíróság elnökét a teljesjülés összehívására késztette,aminek eredménye a 8.számú döntvény lett. * E döntvény nagy részletességgel és az inditó okok kimerítő fölsorolásával eltakarít mindent,ami a törvény rendelkezésének világosságát elhomályosította és megállapítja,hogy e kérdésben egyedül az üzem azonosságát kell vizsgálni. Ha "ez megállapíthat6,akkor az utód az előd tartozásaiért felelős. A teljes ülés megakadályozta az üzletátruházás és üzemutődláá fogalmainak megtévesztő összezavarását és uáabb alkalmat adott arra,hogy az érdekeltek figyelme ide terelődják. Amikor a törvény szavaiból és szelleméből következő egyedül helyes szigorú álláspontra helyezkedett,egy időben a figyelmet is fölhívja arra,hogy mindenkinek módjában van a terhek felől az előzetes tájékozódás. A közönség érdekében ebben az irányban a törvény kiterjesztő magyarázatát adja, de az állás foglalásának helyességét,mondjuk inkább előzékenységét vitatni nem lehet. A betegségi ás baleseti kötelező biztosításról szóló 1927.XXI.t.c.27 és az öregség,rokkantság,özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról alkotott 1928.XL.t.c.28.§-a megóhgedi,hogy aki egy üzemet viaszterhes jogügylettel szerez,a biztosító intézettől az üzemet terhelő tartozásokról kimutatást kérjen és ezzel a teherről pontos tájékozódást szerezzen. A törvény a kimutatás kérésének körét megszorítja,de a döntvény ama föltevésnek ad hangot 5 hogy az intézetek mástól »em fogjak a kimutatást megtagadni,ha az érdekeltségét igazolja.Valószínű is,hogy igy lesz. A közönség akkor majd nem hivatkozhatik arra,hogy ebből a szempontból sötétbe ugrik. Csak mindenki szokja meg.a gondolatot,hogy a társadalombiztosítás valamennyiünk érdekében fönnálló intézmény -és azzal törődnünk kell. Ha ez belénk rögződik,akkor majd nem felejtjük el,hogy áz ezzel járó terhekre is gondoljunk és mielőtt a hivatásunk körében elhatározó lépést teszünk,nézzünk körül,hogy birjük-e azokat és ne utólag akarjuk magunkkal és másokkal elhitetni,hogy velünk igazságtalandág esett meg. Csökkennek az állami feleslegek. A pénzügyminiszter legújabb jelentése szerint március havában 64.1 millió pengő bevétele volt a kincstárnak. Ez az összeg 4.7 millió pengővel kevesebb„mint a tavalyi márciusi bevétel. Az előirányzat márciusra 68 millió pengő volt,tehát a bevétel az előirányzatot sem érte el,pedig annál rendszerint több szokó J t lenni. A költségvetési év elejétől azonban annyi felesleget gyűjtött már a kincstár,hogy ha a márciusi deficitet le is vonjuk, még mindig marad felesleg. Ez azonban alig negyedrésze a tavalyi költségvetési év hasonló időszakában mutatkozó feleslegnek. A forgalmiadó és a vámbevételek visszaestek az elmúlt nyolc hónapban,az egyenes adók emelkedtek. Az áprilisi előirányzat 69 millió kiadással és 62.8 millió bevétellel számol: a hiány tehát 6.2 millió pengő.
