Hetikiadás, 1929. január-december

1929-05-07 / 18 [1515]

A nagyzás i mánia, folyt, S bármennyire negativ is ez a methodus, eredményében talán mégis pozi-tiv; használhat a nagyzás! mániában szenvedő ember jellemének s esetleg rábirja arra, hogy emberibben, szerényebben, szebben, ennélfogva okosabban viselkedjék*S ezzel a viselkedésével nemcsak környzete helyzetét teszi kellemesebbé,hanem a maga sorsán is lendit. f • — o Csekély árhullámzás, csendes forgalom a xerménypiacon. Nagyobb ártolódádok az utóbbi időben nem fordultak elő a terménytőzsdén, leginkább csak kisebb 10-20 filléres árhullámzások voltak, a külföldi tőzsdék irányzatának hatása alatt. A fagykárokról szóló jelentések azonban nem gyakooltak nagyobb mérvű hatást az árakra és lényeges irányzat—változás nem történt. A kinálat készáruban jelenleg nem nagy, mivel a gazdák tavaszi munkával lévén elfoglalva, nem hoznak a piacra árut. Különösen a takarmánypiac. üzlettelen. A 77 kg-os tiszavidéki Truzát legutóbb 25.65 pengővel kötötték métermázsánkónt, a Eudapestig szükséges fuvardijat beleszámítva. A dunántúli búzának 25,05 pengő az ára, hasonló feltételek mellett. A rozs 21,90-22.00 pengő között talál vevőre, a takarmányárpa hivatalos ára 26.25-27.00 pengő között mozog. Sörárpát 27-29 pengő között lehet kapni. A köles ára 27,50-28.50, a zab minőség szerint 25.15-26.25 pengőig variál. Tengeriben valamivel jobb az üzlet, mint a többi takarmányfélében, de többször hangzik el kifogás a tengeri minőéége ellen. A tiszántúli tengeri ára budapesti paritásban 29.20-29.50, egyéb tengerié pedig 27.50-27.65 pengőd Egyes vidéki helyeken magasabb árakat is megadnak. A korpa 18.25-18.50 pengő között cserél gazdát, métermázsánként. Uj búzában is megindult már az üzlet; tiszavidéki uj búzáért 22,9523»25 pengőt adnak, egyéb uj búzának 22,75-22.85 pengő az ára. , A lisztpiacon az árak a legutóbb emelkedtek>{ugyani sV

a ma lmoky külföldi "•aktáraikat kiegészítették és igy a kászletek idehaza megcsökkent élt .""k budapesti nagy malmok a 00-ás búzalisztet 40 pengőért adják, a nullás lisztnek 39.50 pengő az ára. A kisebb vidéki malmok a 00-ás lisztet 36 pengőért, a O-ást pedig 35.50 pengőért árulják métermázsánként. A tavaszi rovarkártevők. Védokezés a kukoricamoly és társai ellen. Ha a rovarok által megtámadott őszi vetésben elharapózik a veszedelem, nincs más megoldás, minthogy mélyen alászántjuk 8 vetést, hogy ezáltal a kártevők elpusztuljanak és hogy a föld felszabaduljon valamilyen kapásnövény számára,Éhez a végső eszközhöz természetesen csak akkor.kell folyamodni, ha a vetés megerősödését már nem remélhetjük. Az idén a kártevők későn kezdtek mutatkozni és április végén jelent meg a vörösnyaku árpabogár. Ez az alig kikelt tavaszi vetéseken szokta a leveleket rövidebb-hosszabb csikón átlyukasztani. A bogarakat idejében össze kell hálózni. Ha ezt nem tesszük, akkor a bogár so>kal veszedelmesebb porontyával, hirhedt vetósfehéritővel gyűlik meg a bajvxác. Ha valahol meztelen csiga mutatkozik nagyobb számban, mészporral kell irtanunk. A porozást lehetőleg este, szélcsendes időben végezzük, amikor a csigák: előbújnak, A porozást szőllőporzóval lehet végefcni, de a mész ellen a kezet olajjal kell bekenni, A répabarkók is ilyen tájban kezdenek átvándorolni az uj répavotésre.^-Ezért a régi répatáblák körül bogárfogóárkot kell készitenl. v

E mellett a bogarákat szedetni is kell eleinte az árkokban, később az uj r ép a táblán . i s. Ha a répa -aagerősödött, permetezni kell... A földi bolhák előbb a gyomokon éTnelc* onnan térnek át később a termesztett nöHényekre. Bolhafogó taligával kell ellenük, védekezni. ' Különösen fontos a védekezés a kukoricamoly ellen, amely egész országok termelését képes tönkretenni.Leghelyesebb, ha tavaszig minden kukoricakórót,csut kájs' és tövet felhasználunk, hogy a maradékok az uj termést meg ne fertőzhessék. mégis szükségas lenne a tengeri kóróra, ugy azt padlásra kell felvinni., hogy az ottani száraz és mefeeg levegőben a kóróban lévő hernyók összeasszanak.