Hetikiadás, 1929. január-december

1929-04-30 / 17 [1515]

16.sz.1989.ápriLia 30. _____„_____ 4.oldal. /A vaseke folyt./ Ili bej szünetet tartott elbeszélésében és mélázva nézte a selyemben,aranyban pompázó társaságot. -A mu.lt évben megint Kisázsiába vitt az utam,_ folytatta később.- Megint tavasz volt,mindenféle dolgos kezek végezték a szokott munkát, csak épen abban a faluban maradt a földek nagy része megmunkálatlanul.Az emberek legtöbbje lustálkodva ült otthon.Nem tudtam mire vélni a dolgot,kutatni kezdtem ennek a munkátlanságnak utait.Allah utamba vezette azt az embert, akinek a vasekét ajánlottam. -Mi az oka - testvér - kérdeztem tőle,hogy mig másfelé majdnem megszakadnak az emberek a munkat°l.nálatok mindenki a nappal sütteti a hasát? Hogyan akartok aratni,ha nem vetettetek. -Nézd,effendim, - felelte - te megtanitottál arra,hogy a vaseke négyszer annyi termést jelent,mint a faeke.Megfogadtuk tanácsodat és vasekével szánt az egész falu.Nekünk aztán sem kell több,mint eddig,nem szántjuk fel az egész földet,csak a negyed részét... Alj: bej elszótlanodott,rezignáltán szivta cigarettáját és fátyolos szemmel figyelte tovább a tarka tömeget... - - - -Cselebi HasszánA szövetkezeti mozgalom fellendítése. Schandl Károly ny.földmivelósügyi államtitkár,az OKH vezérigazgatója a legutóbb figyelemre méltó előadást tartott a szövetkezetek fejlődéséről és mai szerepéről. A kilencvenes évek táján alakult meg az Országos Központi Hitelszövetkezet és ezzel egyidejűleg a Hangya.Ezeket az alapításokat követte az Országos szövetkezeti háló kiépítése. Az agrárszövetkezeteknek a tevékenységéhez fűződik az,hogy a magyar mezőgazdaság válsága a huszadik század első évtizedében fokozatosan megszűnt. A háború és forradalmak ^riási . veszteségeket okoztak,ami szükségessé tette a szövetkezetek állami támogatását. Az OKH és szövetkezeteinek üzletrósztőkéje ez idő szerint 46.5 millió pengő, amiből az állami jegyzés a 17 millió pengőt sem éri el,tehát túltengő állami támogatásról beszélni nem lehet. Az előadó ezután egyenkint foglalkozott a különböző szövetkezetek működésének ismertetésével,megemlékezve a Kisbirtokosok Országos Eöldhitelintézetének nagyarányú munkásságáról,amely által lehetővé vált,hogy egy év alatt 54 milli

0 pengő hosszúlejáratú kölcsönt nyújtsanak a kisgazdáknak. Ujabban is több szövetkezet alakult,igy a tej és tejtermékek értékesítésére,a fővárosi tisztviselők szükségleteinek ellátására,a kisipar támogatására és fejlesztésére,a budapesti és környékbeli ipari munkásság életszükségletének ellátására stb. A szövetkezeti mozgalom fellendülése nem kizárólag magyar j elenség,rner t külföldön még nagyobb méreteket ölt. Finnországban például a lakosság 9/10 része szövetkezetekben tömörülve védi érdekeit.Bulgáriában 3000, Csehországban 15.000 szövetkezet működik erős állami támogatás mellett.Imponálói £z Egyesült Államok hatalmas szövetkezetei; itt nagy állami támogatást kapnak a mezőgazdasági hitelszövetkezetek és az ujabban fellendült gabonaértékesitő szővetkezetek,az úgynevezett poolok. Ha összehasonlítjuk a külföldi szövetkezeteknél dívó állami segítséget,a mi szövetkezeteink által élvezett mintegy 24 pengőre tehető állami segítséggel,ez utóbbi aránytalanul csekélynek fog feltűnni. Nagy feladat vár a magyar szövetkezetekre abban a harcban,amely mezőgazdaságunknak a tengerentúli gabonatermelő országokban alakítandó gabonakertelnek kell majd megvívnia. • Élihez a magyar szövetkezetüknek nagy anyagi és erkölcsi tőkére van szükségük. A buzakölcsön átszárnitási kulcs. A buzazáloglevelekben folyósított buzaértékre szóló kölcsönök törlesztő részleteinek fizetésénél és a buzazáloglevelek kamatszelvényeinek beváltásánál májusra átszámítási kulc3 gyanánt, egy q_ buza fejében 25.65 pengőt kell alkalmazni. ' — .. • . •