Hetikiadás, 1929. január-december
1929-04-23 / 16 [1515]
Hires méregkeverők. Minden idők leghirhedtebb méregkeverő je, Brinvillier márkinő, d» .uubrey fogházparancsnok leánya. * márkinőt, aki feltűnően szép asszony volt és nagy szerepet játszott XV, Lajos udvaráéban, az ura, aki tová,bb folytatta legényéletét, teljesen elhanyagolta. A temperamentumos hölgy, aki eleinte férje csapodársága ellenére hü maradt hozzá, később megismerkedett egy Saint Croix nevü kalandorral, akit szenvedélyesen megszeretett és akinek vak eszköze lett. A hölgy apja leánya kedvesét a Bastilleba záratta, Saint Oroix itt megismerkedett egy Exili nevü olasszal, aki megismertette a méregkeverés titikaival, főleg olyan mérgek gyilkos hatásával, amelyek nem hagytak nyomot maguk után. Mikor egy esztendő múlva elhagyta a Bastillet, a márkinövel, aki kedvese eltávolítása miatt gyűlölte az apját, pokoli tervet eszelt ki. Az elvetemedett leány egy napon maga csepegtetett mérget az apja levesébs. Ez a gálád apagyilkosság az első láncszeme volt a később következő gyilkosságok hosszú sorának. Saint Croix többek között megmérgezett egy egész asztaltársaságot. A márkinő két fivérét, komornájat és még sok más személyt ölt meg egyszerre. Végül azonban Saint ^roixra lesújtott a nemezis. Egyszer, amikor éppen mérget kevert, leesett arcáról az üvegmaszk és a mérges gőzök belehelése megölte. A hagyatékában talált irdsok a márkinöre utaltak, mint tettőstársra. Egész Paris talpon volt, amikor kivégezték. Emberi alakba bujtatott szörnyeteg volt Zwanziger »nna is, aki kivégzése előtt azt mondta, hogy halála szerencséje az emberiségnek, mert senmi áron se tudta volna abbahagyni a méregkeverést. Házvezetőnő volt két magas igazságügyi tisztviselőnél, akiknek feleségét és gyermekeit megmérgezte, Mint fodrásznő, mint gyermekpesztonka, mint egy bajor tábornok kedvese és vé* gül, mint cseléd, mindenkit megmérgezett, aki útjában állott. Meglehetősen osunya volt, mégis különös vonzóerőt gyakorolt a primitivebb emberekre, Ké.t* ségkivül zavart elméjű nő volt és ha manapság követte volna el tetteit, bizonyára nem végezik ki, hanem az őrültek házába csukatnák, A brémai múzeumban őrzik Millenberg Margarétának, Németország leghirhedtebb méregkeverőnőjének a csontvázát. A szép szabóleány egy fiatal, de tüdőbajos vendéglőshöz ment nőül. * vendéglőben megismerkedett egy Gottfried nevű borügynökkel, akibe beleszeretett. Egyszer egy javasasszonnyal került össze, aki megjósolta neki, hogy családja kihal, csak ő marad meg és ÍJTog]je létbeni élni. ^z asszony nyomban méregre gondolt, -"rzénikumot szerzett be, amellyel egymásután elpusztította férjét, anyját, a leányát, apját, fiát, a fivérét ós több rokonát. Végül is elfogták és halálra Ítélték. A legizgatóbb regénynél is izgatóbb azonban Ebergényi Júlia esete aki szeretőjével, gróf Chorinszky Gusztáv huszártiszttel összebeszélve megmérgezte ennek a feleségét. Júlia, aki egy földbirtokos leánya volt, alapítványi hölgy korában ismerkedett meg gróf Chorinskyvel, egy gyönge és ingatag jellemű emoerrel, aki beleszeretett. El akarta venni a leányt, de nem tudott feleségétől, egy Münchenben élő színésznőtől szabadulni, mert a biróság a katholikus házasságot nem bonthatta föl. Júlia és a gróf elhatározta, hogy el teszik láb alól az asszonyt, AZ alapítványi hölgy álnéven befurakodott a színésznőhöz, akit teázás közben ciankálival megmérgezett. ^ tett elkövetése után Bécsbe utazott, ahol találkozott a gróffal. Breifcenfeld hires bécsi rendőrbiztos azonban kinyomozta a gyilkosságot. Ebergényi Júliát Béosben Ítélték el husz esztendei fegyházra, a grófot pedig Münchenben husz esztendei várfogságra .
