Hetikiadás, 1929. január-december
1929-04-23 / 16 [1515]
IrtatBeck Lajos országgyűlési képviselő, a külkereskedelmi intézet elnöke. Magyarországot mindjobban szorongatja az ellenséges erők gyűrűje. Politikai célok érvényesítésére anyagi fegyvereket használnak és ezért természetes, hogy a politikai izolálásunkra való törekvés végeredményben a gazdasági izolálást szülné. Középeurópában IUI a nagy gazdasági egységek felé valő törekvést látjuk. Egyfelől a kisantant szorosabb gazdasági összefogásának előjelei mutatkoznak, másfelől az idővel elkerülhetetlen n^met-os ztrák egyesülés újból egy nagy gazdasági egységet fog megteremteni. De kétségtelen az is, hogy Itália is maga köré igyekszik gyűjteni azokat az államokat, amelyekkel szorosabb gazdasági szövetségbe léphetne. « kisantant gazdasági összefogása nem jelent imminens veszedelmet de kétségtelen, hogy a kisantant külügyminisztereinek legközelebb összeülő értekezlete újból alaposan tárgyalja majd azokat a feltételeket, amelyek mellett ez a három állam szorosabb gazdasági antantra léphetne egymással, £ z az antant a mi elkerülésünkkel vajmi nehezen jöhet létre. Már csak azért sem, mert egyes tagjainak egymástól való távolsága 800-1000 kilométerre rug, ha Magyarországot ki akarják kerülni,: ez pedig 1 milliárd pengőt kitevő vasúti bevételeiknek jelentékeny, csaknem egyharmadnyi csökkenését vonná maga után. A német-osztrák megértés már közelebb fekvő és nagyobb veszedelmet jelent gazdasági életünkre, ^usztria a legnagyobb fogyasztó, bevitele tőlünk állandóan emelkedik, igy elfordulása Magyarország megzőgazdaságától kétségtelen érzékeny csapást jelentene számunkra. Mert annak már számom jelét látjuk, hogy Németország Ausztriával a gazdasági megértést keretű,. Hiszen amig Ausztria iparát kiszoritja a Balkántól, busásan kártalanítja olyan osztrák iparcikkeknek német területre való bevitelével, amelyek kvalitásárat képezvén, azokban az iparágakban Németországban nem gyártatnak Olaszországnak gazdasági önellátásra való törekvése egyfelől, másfelől a balkánpiacoknak mindenki elől való elhalászása szintén súlyos veszedelemmel fenyegeti ipari termelésünket. j*nnak ellenére, hogy Itália például a mezőgazdasági gépek terén 145,000 métermázsa bevitelre szorul, e szükségletének felét Németországból, másik felét az Egyesült Államokból és Franciaországból fedezi, § vele olyan szoros politikai egyetértésben élő Magyarországból összesen 1800... métermázsa gépet vásárolt. Ilyen körülmények között nagyon meg kell gondolnunk, hogy előbbutóbb ne izoláljanak bennünket teljesen a körülfekvő országok és ne találjuk magunkat olyan hatalmas gazdasági egységektől körülvéve, amelyek még lélekzethez sem engednek jutni. Igaz, hogy épen az a tény,, hogy h aism ilyen érdekcsoport kü zd Európának ezen a pontján a vezetésért, biztató jelenség szamunkra, mért mind a háromnak keresnie kell a br;ratságnnka t. Másfelől azonban éber óvatossággal kell figyelnünk a gazdaság-politikai viszonyok fejlődésót, nehogy befejezett tények elé állitsanak bennünket. Legkisebb valószínűsége a kisantanthoz valő gazdasági csatlakozásunknak van. Hiszen olyan államszövetséggel, amely egyenesen Magyarország megfojtására alakult, gazdasági szövetség is'elképzelnetétlen. Abban a pillanatban pedig, amikor a kisantant e célját feladná, már fel is bomi,anék és igy gazdasági egységbe való tömörülése is feleslegessé válnék* Az Itáliával és a vele gazdasági közösségben levő államokkal való szövetségünk sem biztat különösen előnyökkel, hiszen Olaszország maga is piacok keres ipari cikkei számára, s nem igen lenne hajlandó nekünk érvényesülési teret biztosítani. A legvalóshinübbnek ezek után a Néme tországgal és -ausztriával való gazdasági megegyezést latjuk. De itt is alapvető feltételnek kell lennie annak a teljesen értelmetlen önellátásra való törekvésnek abbanhagyása, amely osztrák szomszédaink alpesi vidékein is búzát akar termelni és Thaler jóslása szerint rövid néhány év alatt saját terméséből akarja ellátni gabonával Ausztria polgárait, / wst.. / ifi A
