Hetikiadás, 1929. január-december

1929-04-09 / 14 [1515]

A kinai nyelv és irás. Kszekció A legnehezebb Írás. Voltaképen nem is egy, többféle kinai nyelv van, amelyek közt a különbség olyanforma, mint amilyen Aurópa különböző nyelvei közt fennáll,pl. a hollandiai és a német, az orosz és a lengyel, a német ós az angol, sőt a germán s a latin nyelv közt. G-ondoijuk csak el; Kina egymagába egész világ, amelyet még olyan nagy országgal sem lehet összehasonlítani. Ha el is tekintünk Kina úgynevezett külön államaitól l'ibettox,^j.e-cturkesztántó1 és Mongóliától, amelyek egyébként csak gyár népességüek és mind össze néhángr millió lakost számláinak, akiket inkább Kina telepeseinek lehet tekinteni, akkor a valtaképeni Kina magába vévé még mindig távcl van attól, hogy egységes nemzetet alkosson. Kina 18 tartománya és szintén kinaiak által lakott, három mandzsu tartomány, amiket hegyláncok éa) sivatagok választanak el, magukban álló külön nyelvvel és népélettel ^ttf^&Jk/ > A kinaiak, noha számra az egész emberiség negyedét képviselik és négyezer éves kultúrájuk, van, nyelv és államiság dolgában csak a jövőben forr-" nak össze nemzetegységgé. Erre s célra törekszik a mostani forradalmi szabadságmozgalom is, kintrés bent egyaránt. Még egységes nemzeti nevet sem tudnak a kinaiak ma még országuk és népük számára. A különböző történelmi időszakokban szokásos ország és nép elnevezések inkább az uralkodó dinasztiák jellemzésére szolgáltak. A csung-kue / :Közép birodalma:/, valamint az 1912. év óta használt hivatalos elnevezés csüng: kua-rnin-kue / :virágos középnép állama:/ is erre vallanak. . -Még az öntudatában sincs meg a kinaiáknak a közös nyelv mint különböző tórzsbeliek rzellemi kapcsolatainak fogalma. Északi és déli kinaiak, de egyáltalában valamennyi különböző tartományokból származó kinaiak nyelvi tekintetben ugy viszonylannk egymáshoz,min t pl.különböző nemzetek hozzátartozói; tolmács nélkül meg sem értik egymákt. Az észak kinai pl. ép oly nehezen érti meg a délkinait, mint akár a német az angolt. Annyira különbözik a nyelvük egymástól, Hogy megérthessék egymást, gy&kran az u,n. pigeon-angol nyelven, valami angol-kinai nyelvzagyvalékon beszélnek. A külföldi ember nem ritkán két különböző tolmácsra szorul; az egyik a délkinei nyelvből északkinaira, a másik a külföldi nyelvre fordit. A sok kinai nyelvet két alapkategóriára lehet osztani. Van észak-kinai és dél-kinai nyelvcsoport, -amelyek mindegyikéhez alapcsoportok tartoznak. Valamennyi egytagú szóból áll. A tájszóláshoz képest ugyanannak a szótagnak különféle hangsúlya és eszerint különféle jelentése is van. Legelterjedtebb öt kinai nyelv. Ezek közt ismét a leghasználatosabb a pekingi, kantoni és sanghaii. A mai kinaiak és kinologusok közt kevés van, aki mindezeket a nyelveket érti. Ezt a dicsőséget eddig csak Szunjetszen, a mai szabadságmozgalom apja, Írhatta a maga javára. Az érintkezési nyelvvel ellentétben a kinai nyelv egységes,tehát valamennyi kinainál közös, mivelhogy kinai irás nem épül fel, mint sok más, fonetikus alapon, hanem inkább ideografikus, tehát forgalmi irás. Egy ugyanaz az Írásjel tehát nem jelent, mint ahogy más nyelvre nézve áll, csak egy betűt, hanem egész szót. Ahány Írásjel, annyi fogalom. - Egy ugyanazon Írásjel alatt azonban minden kinai egy ugyanazt a fogalmat érti. Egyik, mint a másik,nemzetközi írásjel; ahogy a magyar, vsgy német-1, 2, o, 4, étb. alatt ugyanazt a fogalmat képzeli el magának, de másként ejti ki, ugy kell azt a kinai Írásjelekre nézve is képzelni.Sőt még a japánok is, akik annak idején kölcsönvették a kinai írásjeleket, ugyanazokat a fogalmakat kötik velük össze. Cs -k persze a kiejtés más. Igy pl* az ember a falu fogalmának megfelelő kinai Írásjelek minden kinai számára egyforma jelentőségűek. Innen van az, hogy két kinai, aki szóbeli uton nem érti meg egymást, írásjelekkel könnyen közlekedik. H

em nagy még azoknak a kínaiaknak a száma, skik mindezekkel az irás jelekkel ismerősek. Roppant nehéz dolog a megtanulásuk, lévén a kinai írásjelnek vágyja írásjele. Hogy valamennyit elsajátíthassa az ember, egész életén át kell velük foglalkoznia. - 10-15 év nem is sok arra, hogy csak némiképen megérthessük.- De 4-5000 írásjel már elegendő, hogy könyveket és újságokat lehessen olvasni. Kevés kinai van, aki 10-20*000, vagy annál több Írásjelet ismerne. - Bárhogyan álljon is a dolog, a századok folyamán a kinai irás összekötő kapocs volt különböző nemzetiségű kinai között és szomszéd nemzeteket is kinai befolyás alá juttatott. Ebben a tekintetben a kinai irás történelmi jelentőséggel bir. i<,^