Hetikiadás, 1929. január-december
1929-04-02 / 13 [1515]
Azt szokták nr-ndani ,hogy ezen a világon az egyik kutya; felfal ja a másikat,a nagyobb zsákmányul ejti a kisebbet,az erős elnyomja a gyengét. Jáindezzel szemben mélyebbre ható tanalmány arról biztosit bennünket,hogy gakran az ellenkező az igaz^ís valóban számos esetben azt tapasztaljuk,hogy a kicsinyek élnek a nagyokból,sőt nem egyszer el is pusztítják azokat. Ez utóbbit lehet mon:lani a protozoákról,a világ legkisebb állatairól, melyek kczül azonban nem mindegyik életromboló ,vagy élősdi, A prctczcák prirnitiv egysejtű állatok,amelyeket meg kell különböztetnünk a metazcáktól,a soksejtű állatoktól.A legnagyobb protczcát is alig lehet szabadszemmel látni ,a legkisebbet csak mikroszkóp segélyével tekinthetjük meg„ Ezeknek a lényeknek szerkezete rendkivül egyszerű,életmüködósük azcnban csaknem olyan kcmplikált ,mint a náluk sokkal nagyobb állatoké. A protozoák apró,mozgatható karokkal,végtagokkal mozognak,szőrszerü vibráló nyúlványokkal,amelyeket csillának,vagy flagellának hivnak;ezekkel mozgatják propeílorszerüen testüket és ezek scgitségével táplálkoznak'is. A legegyszerűbb prctozoatipus nem .egyéb,mint Csöpp,meztelen protoplazma,amelynek belsejében egy nucleus,azaz sejtmag van.IIindaz Dnáltal számos esetben egy sejthártya beritja ezt a"tömeget" és ez'határolja el a tevékenységét.Számos alakzatnak viszont már kagylós,pl kelyes,vagy tüskés burka van. Fedőré-ceg nélküli prrtoz^ák testük minden pontján fel tudnak venni táplálékot,az oIyanek r Monban,amelyeknek hártyájuk vagy másféle fedőrétegük van, már szájuk is van,sőt még egy nyilasuk a váladék eltávolítására. Az élősködő protozoák gyakran megfertőzik az embert,akinek számos komoly beszédet okoznak ,mint például maláriát,sárgalázt,tífuszt,álomkórt,dizentáriát.álősdí protozoák lehetnek okozói daganatoknak,fekélyeknek,stb. szintúgy okozói lehetnek számos állati veszedelemnek.A protozoáknak rendszerint' hosszú és pompásan csengő nevük van,amilyen például Trypanosoma,Plasmcdium,' Mastgopora,Cnidosceprodia sttr. Sokat lehetne beszélni a nevek magyarázatául*' Ezek a protozoák az állati életnek azt a kezdetleges alakját mutatják.,;; amely szorosan kapcsolódik a növényi élethez. "Val°ságban szinte lehetetlen megmondani,hol végződik az egyik és hol kezdődik a nusik. A növény és az állat közötti leglényegesebb külömbséget a táplálkozás módja adja meg.A nőványtipus a levegőben lévő gázokból ós a vizben vagy talajban lóvő szervetlen sokból táplálkozik,vele szemben az állattipsnak, - más állatokból,vagy növényekből mar készre elkőszitett proteint kell kapnia eleségképen* Kísérletezés mesterséges sertéstakarmányokkal. Csehország mindenképen növelni akarja mezőgazdasági produkcióját és mivel a sertéshizlaláshoz, megfelelő mennyiségű tengeri nem áll rendelkezésérc.a kormány elhatárózta,hogy hallisztet hoz forgalomba a kukorica pótlására A halliszt árát nagyrészt a kormány fizeti és az egész akcióval elejét akarja venni annak,hogy a tengerit termelő országok visszatartsák a készleteiket és ezáltal kritikus helyzet elé állítsák a cseh sertéstenyésztést. Az agrár országok érdeke természetesen az,hogy a sertéshizlalási ők maguk végezzék el és ne adják ét a tengerit ipari országoknak,amelyek rá akarják vetni magokat a sertéshizlalásra. * csehek a hallisztet Németországtó 1 vás ár o 1.] ák. Keve sebb lett a húsfogyasztás. Budapesten az elmúlt évben csökkent a húsfogyasztás a megelőző évhez képest, imig ugyanis a fejenkénti adag 1927-ben 22.6 kilót tett ki a fővárosban.addig 1928-ban már csak 21.4 kilót. Érdekes megemliteni,hogy a világháború előtti években jóval nagyobb volt a fejadag és több mint 35 kiló hus jutott évente a főváros minden lakosára. A zsirfogyasztás az utolsó évben emelkedett Jl'Xf)
