Hetikiadás, 1929. január-december

1929-04-02 / 13 [1515]

Athatolhatatlan homály boritja a nemzetek sorsát és nincs a világon senki,aki még csak sejthetné is,hogy mit hoz a holnap. A nyugodt, békés fejlődés helyébe a kiszámíthatatlan és vakmerő ugrándozás lépett.Mint­ha az egész emberiség vonaglana és valami csodálatos öszthntől űzetve vágtat­na előre ismeretlen utakon,nem is sejtve,de talán nem is törődve azzal,hogy mit hoz a holnap. Pedig ez a homály'és bizonytalanság talán csak mesterkélt . és látszólagosiA természeti erők hatalma állandó és változatlan.Bármerre is fórul az emberiség,mindig szembe találja magát ezekkel.Az emberiség fejlődésé­nek irányát és útját is ezek a természeti erők határozzák meg.Az emberiség fejlődése pedig magában foglalja a nemzetkk történetét. Sohasem fordult elő még a történelemben,hogy Mihály vajda uralmát kiterjessze a magyar Alföldre, sem Szvatopluk nem uralkodhatott magyar területeken és a legyőzött Nemanyák nem terjeszthették ki balkáni hatalmukat a magyar Alföldön ét az Alpok havasaiig. Sem saját hatalmuk,sem történeti hi­vatásuk, sem gazdasági erejük,sem államalkotási képességük nem vezethette őket erre. Ha mégis most megkapták mindezt,akkor ez nem lehet más,mint kifá­radt és beteg államférfiak nem törődömségének,földrajzi és gazdasági járat­lanságának következményeképen létrejött történelmi tévedés. A történelem azt bizonyitja,hogy a magyar nemzetnek a leg­kisebb megmozdulása is visszarántotta ezeket az apró hatalmakat saját államuk történelmileg _dott keretei, közé, a cseheket Csehországba,a románokat•Erdély havasain túlra és a szerbeket Szerbiába. Visszarántotta őket saját nemzeti erejük súlypontja,mely a magyar területeken kivül esik. Magyar területeken csak addig nyujtózhatnak,amig Magyarország guzsbakötve fekszik,de amelyik percben talpraálla,ezek a jövevények lehullanak a nemzet testéről. Napjaink története is ezt bizonyitja. A kisantant államok már is betegen vonaglarak és nem is gyógyulnak meg addig, amig jókétony operá­ció le nem szabdalja testükről a hozzá növesztett uj területeket,melyeket kapzsi mohósággal megragadtak és most nem tudnak velük mihez kezdeni. A csehek által elcsatolt lelvidék minden csak nem cseh terület. Már maga a megszerzés is nyilvánvaló csalással törtónt. El kezdve a pittsburgi egyezménytől folytatva a rózsahegyi határozattal,az egész katonai megszállás mind tl véget nem érő szemfényvesztés és csalás volt,amiről most már egymásután lehullott a lepel. A kijátszott tót ós rutén nép a leg­nagyobb nyomorba jutva hiába követeli most a kötött megállapodások végrehajtá­sát,mostoha sorsa felett zúgolódva türi még egyelőre sorsát. Erdély sorsa a kétségbeejtő válságokon keresztül pillanat­nyi megnyugváshoz sem juthat el.Bár a kormányválságok és rendszerváltozások reménységeket csillogtattak meg az elnyomott szerencsétlen lakosság szeme előtt,most már --ájcttek,hogy abban az államrendszerben,melybe akaratuk elle­nére beleteszították őket,jövőjük nincsen,ott csak szenvedés és pusztulás várhat rájuk. A Felvidék és Erdély sorsa snnak népeit a magyar Alföldhöz füzix és mikor azokat mesterséges határokkal szétszakították , a legújabb kor történetének legbarbárabb cselekedetét vitték véghez. .a nagy magyar alföld déli részére letelepedett szerb lakos­ságú területeknek elcsatolása az ott élő magyar lakosság sorsénak barbár ki­szolgáltatása a balkáni érdekeknek: a világtörténelem szégyene volt. A szerb állam most ránehezedik erre a termékeny területre és igájába hajtani igyeke­zik annak népeit,de nem sokáig tartnatja hatalmában ezt a terű letet,mely politikailag manapság csaknem teljesen kihalt,gazdaságilag pedig ki van szolgáltatva az idegen hóditóknak. A kisantant államok .alamennyien a legnagyobb belső és külső válságokkal küzdenek és államuk fentartó erejét nem is belső szervezetük szilárdságának,hanem a tőlük földrajzilag,művelődésileg és gazdaságilag távcleső hatalomnak,Franciaországnak köszönheti. Epen ezért Franciaország politikájának legelső irányváltoztatásakor ezeknek a mesterkélten fentcrtott államoknak mai rendszere elkerülhetetlenül halamra dől./Folyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents