Hetikiadás, 1929. január-december
1929-03-19 / 11 [1515]
,.z u.i költségvetés . Irta;.: Rcischl Richárd,orsz . gy .kcpvic elő . A képviselőhazi tárgy: 1sok sokszor színtelen,néha aűr unalaascá váló vitáinak mind on időben eleven lökést ad a költségvetés" benyújts sáv,.l kapcsolatban elhangzó pénzügyminiszt.ri beszéd , amely d pénzügyi oxpojKé néven ismerünk. A végzetes trianoni béke diktatúra után meginduló aj gazdasági élet kezdetén nem leket ett költ ség veté s f s ze ri nt gazdálkodni, mert a pénzünk álland 0 romlása,papirkoronánknak napról-napra változó árfolyama lehetetlenné tették volna bármily előirányzat betartását > Ez üő első éveinsds: során em lit é s'remé lt ó a Hegedüs-féle expozé,a melyben a legjobb indulatú és iteális lelkű pénzügyminiszter szenzációs koronaárfolyar feltornáagási kísérletével akart a fejvesztett polgárságba bizalmat kel-r teni koronánk javulása iránt,ami sikerült is neki néhány hétre,hogy azután annál szomorúbb legyen a f el ébre dés , ame 1 y a középosztály vagyonának elvesztését vonta maga után. Áz országot olyan pénzügyi posványba juttatta,amelyet minden legyőzött országnak végig kellett taposni a.Végül maguk a győző államok is arra a belátásra gutottak,hogy ez országoknak pénzük stabilizációjára való törekvését,az egész világ gazdasága normális menet-ének biztosítására minden eszközzel támogatniok kell. A szanálási akció megindításánál az akkori pénzügyminiszternek Káll#ynak, a képviselőházban elmondott expozéja olyan momentum, ami sokáig képezte a napi poltika tárgyát, mert ez volt a békés idők óta megjelent első költségvetés, amelynek fix tételei határt szabtak az állami háztartás bevételei és kiadásainak. Szizifnszi munka volt ez a müvelet, de a kicsinyes politika, amely a súlyos ^ de az ország gazdasági életének biztosítására szükséges 'terhektől való első félelmében elsodorta helyéről Eállay minisztert, pedig az ezután következő évek során bebizonyosodott, hogy az uj patikárUS a mérleget ugyanazon recipe szerint készítette, mint elődje, a szanálás mestere, sőt az adók behajtását olyan drákói szigorral végezte, "-'milyent a magyar adófizető közönség még soha nem látott. Ennek következtében az állami költségvetésben előirányzott összegeket évről-évre túlhaladták az- adóbevételek és a Bud János által állandóan beigért ad°csökkenések és humánusabb adóbehajtási mód csak igéret maradt, ugy, hogy az ö miniszterségének ideje alatt gazdasági életünk vérszegény testéből olyan 700 millió pengőt csapolt le, ami az adóterhek súlya alatt nyögő polgárság teljesitő képességét erősen meggyöngít ette. Felelősségem tudatában nem merem azt az állitást megkockáztatni, hogy bizonyos el ovigy ázat r a nem volt szükség, mert inkább több adó folyjon be, mintsem, hog;/ az államháztartásban hiányok álljanak be és ezáltal a költségvetés felborulása katasztrófát idézzen elő, mégis ugy érzi aat minden komolyan gondolkodó polgár, hogy a szanálási költs égve té s ^clső éve után, amikor az adóf eleslcgck már mut átkoztak, bizonyos adókönnyítéseket koll'ott volna behozni. A szanálás során életbeléptetett drákói behajtási mód csak fokozta az adófizetők elégedetlenségét és amint az elmúlt év ^során láttuk, a finánc-szivtolonség sokszor jobban fájt a szegény adófizetőknek, mint maga a súlyos megadóztat ás, ^u&yhogy végre a kormány is elérkezettnek látja az időt arra, hogy az ad óbeha jt ási rendszeren vál toztatni kell. \ Az állami fele elegekkel való gazdálkodás terén számtalan kifogásolni való van, mert sok olyan kiadásra és beruházásra ment el a pénz, .amelyre a boldog Magyarországon gondolni som mcrtünle volna ; nem .akarom itt a kulturális célra fordított kiadások fontosságát és gazdasági életünknek uj erőkkel való ellátása, érdekében eszközölt és sok esetben szükségesnek mutatkozó beruházá so kr a adott tőkék hovaforditácát megkritizálni,de aog kell mondanom,hogy bizony sok olyan pénzt költött cl a kormány ,amit',h,a a pénzügyminiszter meghagy az aá©zók zsebében,egy csomó g...zdát nem kellett volna megismertetni a soha nem látott vált óval, ke ve sebb lett volna az országban a ocőd és nem hordtak volna foly.kör.
