Hetikiadás, 1928. augusztus-december

1928-12-04 / 49 [1514]

Mg^ar gyermekjátékok, táncok és szórakozások. 1 A magyar nép mindig szerette a játékot és a táncot,főként az ifjúság,mely természetesen játékokkal és tánccal kezelte a szórakozásokat. A fiuk játékai nem egyebek,mint a régi harci játékok maradványai.A labdajá­ték, parittyazás ,nyilazás már a római gyerekek játéka voltak. Még a XVII.szá­zad végén Kolozsvárott az intézet udvarán teke-kő állott,azon tekéztek, ami alkalmasint a mai kugli jatéknak felelt meg. Ha esett az eső,vagy téli idő járt,0stáblát játszottak,mely sakkféle játék volt,aznnkivül még két játék neve maradt fenn,az egyik a lud, a másik a prágány.Ma már nem is tudjuk,milyenek voltak ezek a játékok. A lányok cicefutást,lapockát,hunyáskát,benn a bárány,künn a farkast játszottak* A táncról már többet tudunk. Egyes táncok a régi hadi táncok maradványai voltak. Ilyen a kopja,a kelévéz.Ezeket már csak hirből ismerjük, .a toborzótánc sokáig megmaradt. Régi táncok voltak még: az egeres, süveges, párnás,lapockás tánc. Az egeres táncban kilenc-tiz fiatalember állt sorjába s vele szembe ugyanannyi leány.Egy pár táncolt,majd arra a kiáltásra: macska,fogd meg az egeret,a lány elsz padt s a fiúnak el kellett érni,de csak gyenge kéz­érintéssel volt szabad elfogni a leányt* A gyertyás táncoáí két fiatal kezdte, akik balkezükben két égő gyertyát tartottak.A süveges táncnál egy férfi süveget vett a kezébe,feltar­totta ,táncosnőt kért föl s addig csalogatta a süveggel,amig az elkaphatta. Társas táncunk kettő volt.A nép hajdú tánca és az urak palotás tánca. A hajdutánc nem lehetett egyéb,mint amit ma csárdásnak neveznek.A palo­tár leírását megkaptuk annak idején gróf Bethlen Miklóstól. Ez a tánc körbon ment.A táncos vezette az egészet.Csöndes lépésekkel kezdődik a tánc,azután mind gyorsabb lesz. A táncot mindig a fejedelem nyitotta m^g s abban az él­tesebb urak és delnők is résztvettek. Kedvelt muzsika volt akkor a duda.Amig az erdélyi fejedelem á fejedelem asszonnyal táncolt,az urak mind felálltak. Nagyon érdekesen irja le a táncosnő és táncos öltözetét Bánffy A.gnes,aki korának egyik legjobb és skegszebh táncosnője volt.Homlokát apró fürtök fedték, drága gyöngyökkel foglalt, virága lakú párta koszorúzta. Válláról övig sem érő halványzöld kis mente csüngött,jobbjában keleti tollakból drága tükrös legyező. A táncos topánja - cipője - finom kordovánból volt,rajta remek­művű ezüstsarkantyú.Nadrág ja világos, dolmánya hal..vány te stszin, vert arany zsinórzattal. Kék és fehér zománcos gombokkal. Öve kék selyem,ezüst rojtokkaL kalpagja lángszinü bársony,nyusztprémmel. A nagyok időtöltése volt a már emiitett ostábla,malomjáték. A Budapesti Nemzeti Múzeumban van egy ilyen kis malomjáték,himzett táblával.. Ez Izabella királyné tulajdona volt.A kockajátékot csontból vagy ezüstből kászitett pontozott kockával játszották. \ A kártya arab eredetű.De hogy mikor került hozzánk,nem tudjuk. A nemzetek különféle játékokat találtak ki. A franciáé a piquet,az olaszoké a tarok,az angoloké a rohiszt n vü játék. Nálunk is külön játékkártya kelet­kezett, moly a német vörös,sárga,makk és zöld szin rendet: mukkra,zöldre, , vörösre és sárgára osztotta. Kedves játÉkok voltak: a disznó, jó potak,filkó. Téli estéken sokszor került elő a kártya.Eleinte csak ugy,mint ^rinyi Peteménél Csáktornyán 1665-ben,ahol a nyerő visszatöltötte a házi­asszony zsákjába,amit nyert. Csökkenőben aran a pénzintézetek száma. / •nz utóbbi években számottevően csökkent a pénzintézetek száma, amit főleg annak lehet tulajdonitanü ,högy az infláci°s időben gomba m°dra elszaporodott alkalmi bankok felszámoltak,illetőleg megszűntek. A törvényszé­kek cégjegyzéke szerint 1923-ban 2574 pénzintézet volt,1927 végére a szám le apadt 2183-ra.A pénzintézetek saját tőkéje 1926.végén 426 millió pengő vált-­-XG

Next

/
Thumbnails
Contents