Hetikiadás, 1928. augusztus-december

1928-12-04 / 49 [1514]

t Magyarországon állandó a tak:.rmányhiany. A burgonyatermés növelé sére is szükség van. Az idén az ősz elején katasztrofális takarmányhiány fenyegetett ugy.-szólván az egész országban.A szárazság következtében kukoricában, burgonyában, szálastakarmányokban a terméskilátások rendkivüli m°don lecsökkentek és a behozatal a fenti cikkekben megindult. Az arak pedig rohamosan emelkedtek.Később az esőzések Sokat javitottak \ terméseredményen és ma ugy áll a helyzet,hogy kellő beosztás mellett a takarmánykészletek az egész évre elegendók lesznek, sőt kiderült az is,hogy a behozatal felesleges volt.Tény azonban,hogy sem burgonyában,sem tengőriben,sem szálastakrmányban nem vagyunk túlságosan bővében a készleteknek. Magyarország termelését és szükségletét ezekben a cikkekben összehasonlítva,rájövünk,hogy tulajdonképen állandóan hijján vagyunk a feleslegeknek.es ugy a takarmány,mint a burgonyatermés növe-r lésére volna szükség. Ennek azonban ópon az ellenkezője történik.Takarmánytermő területeink ahelyett,hogy növekednének,erről-évre csökkennek.Pedig a takarmányozási viszonyok javulása nagyon is szükséges volna az állattenyésztés fejlesztéséhoz.Állatállományunknak közel 80 yo-a a kisgazdák szalmáján tengődik, ez az etetés pedig hátrányos, ne r-t a szalmában nincs fehérjetartalom, flsák nagyobb fehérjemennyiség feletetése mellett lehet az állattenyésztést meggyorsítani és a tenyésztést olcsóbbá tenni. Állattenyésztésünknek fejlesztését tehát az okszerű takarmányozás bevezetésével kell megkezdeni.Kiszárnitották,hogy az ebbe befektetett mindenféle tőke sokszoroan .megtérül.Burgonyatermésünk is, mint fentebb említettük,csekély,Ami megállapítható abból,hogy mindössze 400.000 hold,vagyis termelőterületünknek 5 százaléka volt az idén burgonyává 1 bevetve.Tekintettel arra,hogy a burgonya alsó néprétegeknek ugy szólván második kenyerük,továbbá,hogy az állattartásnak is egyik fő tényezője,nem szabadna kockáztatni,hogy kissé gyengébb termés esetén ebben a fontos cikkben olyan jelentős hiány mutatkozzék,-mint amilyen az idén fenyegetett.Még komolyabbá teszi a helyzetet,hogy a magyar gazdák által termesztett burgonyafajták ^jórészt silányak,étkezési célra alig felelnek meg,külföldre pedig egyáltalán nem exportálhatók. Hogy milyen rosszul állunk ebben a tekintetben,mutatja az a körülmény,hogy még Ausztria is,mely ipari állam, kétszer annyi burgonyát exportál,mint mi. A takarmányhiányt az okozza,hogy állattenyésztésünk csökkent.Az idén különös ...értékben tapasztaltuk,hogy a gazdák félve a téli állattartás költségeitől,piacra hozták az állataikat. Ezáltal az árak csökkeni kezdtek és igy a gazdák károsultak. Viszont, egy távolabbi következménye az állattartás visszafejlődésének az,hogy a nagyobb trágyaerőt igénylő kapásnövények termése is csökkent; a kisebb termésből megint drágulás és az általános gazd-sági helyzet rosszabbodása következik* Látnivaló az elmondottakból,hogy ezek a kérdések milyen sokszorosan összefüggnek egymással és ezért egyképen kell törekedni arra,hogy se állattenyésztésünk ne csökkenjen..?, se. pedig kapásnövényekben, burgonyában és egyéb takarmányokban hiány ne állhasson elő. Megnyitották a szolnoki yilla.aosközpontet. Ünnepélyes keretek között Horthy Miklós kormányzó jelenlétében adták át rendeltetésének Szolnokon az uj villamos központot. A Salgótarjáni Koszénbánya Rt.által létesített centrálé egy nagy kiterjedésű vidék gyáriparának, 'mezőgazdaságának,kisiparosságának biztosit világítást és villamosenergiát .A vezetékhálózat létesítése több,mint egy évig tartott, a munkálatoknál több ezer embert vettek igénybe.A fővezeték S- lgótarjánból Szolnokig 130 kilóméteres és olyan nagy mennyiségű energiát tud Salgótarjánból elszállítani,mely ugy szólván az egész Alföld energiaszükségletének kielégítésére elegendő .