Hetikiadás, 1928. augusztus-december

1928-12-11 / 50 [1514]

/Az dózás és Q labd .rúgás folytatása/J Sz a tiszta kép a labdarugó-ügyről. Azok kérnek segítséget, akik ninosónok rászorulva. Csak azért hangoskodnak, mert nem akarják, hogy az ő mér- ! kőzésükön behajtott adóból a vetélytárs részesedjék, erősödjék, ha ugyan erősödést jelenthet az a néhány pengő. Hiába magyaráznák nekik, hogy igazságtalan lenne kinok-kinok csak a saját adóját visszaadni, mert óbbon az esetben aá 1 kis ogyesület, a.aoly ráfizetett a mérkőzéseire, tehát igen kevés adót róhatott le, most is olyan jelentéktelenül csekély összeget kapna vissza, aminek semmi hasznát som vonnó. A professzionista egyesületek nagy mentési lármájában tehát ne tévesszen meg bennünket az a sok nyilatkozat, amit ali£ győzünk már olvasni, hanem bízzuk ezt az egész ügyet az Országos Testnevelési Tanácsra, moly bizonyára ott ad, ahol szükség van rá és lesz elég ereje és tekintélye ahhoz is, hogy az esetleg ellenszegülőket rendre kényszerítse. A \ Világs

zerte i'ogla.ikoznak a szikesek megjavításának kérdésével. Az idén indult meg hazánkban az első nag^obbszabásu szikjavitás,az úgynevezett tiszamenti kötött termőszikeken.Mintegy 2000 kat.holdat vettek javítás alá,de remélhető,hogy ez a terület a jövő évben nagy mértékben fokozódni fog. Nagy érdelődés nyilvánul meg az iránt a nemzetközi tanácskozás iránt,amelyet a szikesekkel foglalkozó tudósok - Budapesten a jövő évben meg fognak tartani. A magyarországi szikjavitási. módszereket külföldön behatóan tanulmányozzák*A legtöbb helyen most érik ez a kérdés és most kezd a megvalósítás stádiumába jutni. Olyan szervezett javítási akcióval,amilyen nálunk megindult,a külföldön egyelőre nem találkozunk. Úgyszólván minden világrészben vannak terméketlen sós talaj ok,amelyek a mi szikes talajunkhoz hasonló,de Magyarországnak mai megcsonkítótt helyzetében kétszeres kötelessége,hogy a több,mint egymillió holdat terméketlenné tevő szikes földjeit rendbehozza és szikes területnek évről-évre való előrenyomulását megakaddlyozza. Eszakamerikában az úgynevezett alkáli talajok a rokonai a magyar szikese' ek és nagyjából azonosak a világ többi száraZ vidékén található sós talajokkal. Indiában különösen hat. Ima s területek vannak elszikesedve,úgyhogy a hépélelmezés szempontjából is fontos volna ezeknek a megjavítása. Hasonló a helyzet Kína nyugati részében és Mongoliában. Az európai, valamint az ázsiai Oroszország száraz vidékein szintén nagyobb kiterjedésű só

s talajok találhatók. Kisázsiában,Perzsiában és Egyiptomban, valamint a Szaharában gyakoriak a sós talajok.Dólamorikában és Ausztráliának nem csekély részében sürün fordulnak elő a micinkhez hasonló sós tala jok. Sigmond Elek műegyetemi tanár, a kérdés alapos ismerője arra a következtetésre jutott,hogy az egész emberiség gazdasági és élelmezési érdeke fűződik ahhoz,hogy ezeket a talajokat megismerjük és javítási módjaikat tanulmányozzuk és .alkalmazzuk. A vámgabona ára. A malmok által december havában megkeresett vámgabonának az általános forgalmi a*ó alapjául szolgáló,átlagos árát métermázsánként a következőkép állapították meg: buza 24,rozs /kétszeres/ 22,, árpa 27,tengeri 30,zab 24, köles 26,tatárka 23, ocsu /konkoly/ ,9 pengő. .. ^