Hetikiadás, 1928. augusztus-december

1928-12-11 / 50 [1514]

•rinfiLia és Oroszország, Az angol hadügyi kormány két éve százezer fontot adott a a hadigázkutató bizottság céljaira,tökéletesittette a foszgéngázokat és az úgynevezett mustárgázt,tökéletesitette a tankokat és huszonnégy centiméteres ágyukat szereltetett.rájuk. Angliának háromezer könnyű és nehéz bombavető repülőgépe van,jelenleg anyarepülőgépekkel kísérletezik. Anglia készülődik,s ezúttal legveszedelmesebb keleti ellenfele, a szovjet ellen készül,mint az W.N.Ewemek,az angol munkáspárt egyik politikus publicistájának cikkéből kiderül. Swer abból indul ki,hogy Anglia^külpolitikája kerek három évszázada nem a hatalmi egyensúly elvének betartásán alapszik,mint azt sokan hiszik,hanem a szövetségkötés gyakorlatán. A brit diplomácia törekvése mindig abban állott,hogy megfelelő szövetségest keressen a pillanatnyilag adott ellenség ellen.S ha kész a szővetség,akkor rövidesen követi azt a háború is,amelyre szánva van. Mintegy harminc esztendővel ezelőtt - irja a munkáspárti politikus - Sir Austen Chamberlánnek,a jelenlegi külügyminiszternek az apja,aki akkor ugyanabban a pozicióban volt,a diplomácia és a pénzvilág általános elképedésére a birminghami kereskedelmi kamara ülésén azt jelentette ki,hogy Angliának erős katonai szövetségre van szüksége,mert csak igy sebezheti meg komolyan Oroszországot. Az öreg Chamberlain elképzelése szerint Németország kellett volna az a nagy katonai hatalom legyen,amely Anglia kedvéért elvégzi Oroszország komoly megsebesítésének feladatát. E

z lZ eszme azonban ebben a formában sohasem valósult meg Németország fenyegető versen gése miatt. Megvalósult azonban japán relációban.Mint tudjuk*Japán négy évvel ezután 1902-ben irta alá Angliával a szövetségközi szerződést s rá két évre ki is tört az orosz-japán háború. A japán katonák ezrével hullottak el Port Arthur magaslatain,mialatt Anglia elismeréssel tapsolta vitézségüket

t s elégedetten dörzsölgette kezét,hogy egyetlen angol életének feláldozása nélkül sikerült elhárítania azt a veszélyt,amely a cári kormány részéről ázsiai pozíciót fenyegette. 1898-ban Joseph Chamberlain Oroszország és Franciaország ellen készítette el a hávorut,s keresett hozzá alkalmas szövetségest. Később azonban megváltoztak a körülmények.Franciaország beadta a derekát Afrikában,Oroszországot megverték Ázsiában,Németország veszélyes kereskedelmi ,gyarmati,katonai vetélytárssá lett: igy jött létre a világháborubeli konstelláció. S miután az ententeNémetországot leteritette,Anglia régi szokása szerint elsétált a gyarmati zsákmány oroszlánrészével. Ma ismét Oroszország a legfőbb ellenség.Anglia irányitói ugy gyűlölik és félik a szovjetet,mint ahogy nem gyűlölték s nem félték % napóleoni Franciaországot,sem pedig a hohenzollerni Németországot.Az okok nyilvánvalóak. 3 mivel a szovjet letörésére nem marad semmi más m

ü

dszcr hátra,támadni kell. Alkalmazásra kerül hát a brit külügyminisztérium hagyományos politikája: szövetségest kell keresni. Oroszországnak minden szomszédállamában,Finnországtól Afganisztánig ugy mint Kinában, Japánban folyik a diplomáciai háború' annak érdekében,hogy Oroszország megsebezhető legyen. Ezekben az országokban az angol kormány és pénzvilág barátsága és támogatása csak annak a pártnak számára van fentartva,amely hajlandó oroszellenes politikát folytatni. Es ebből nem csinálnak titkot Helsinkiben,Rigában, s a többi Oroszországgal határos állam fővárosában. S mikor például a litván szocialista kormány aláirni merto a szovjettel kötött kereskedelmi szerződést, azonnal megkapta a figyelmeztetést,hogy elzárják előle a londoni pénzpiacot. A diplomáciai harccal egyidöben átszervezték az indiai hadsereget,vasutakat építettek Khyberben és Khasmirban,s uj légiflottabázisokat létesítettek Mezopotámiában. A balti tengeri flotta pedig utasítást kapott,hogy tanulmányozza Leningrád megközelítésének lehetőségét s a balti államok állandóan nagymennyiségű muníciót kapnak. , Hogy mikor következik bű cz a háború?. - azt Isten tudja Az első angol-francia katonai megállapodásoktól kilenc év telt el a világháborúig. Baiawin miniszterelnök nemrégiben ugy nyilatkozott egy német lap munkatársának,hogy "h'ölö sok év múlva jönni fog Keletről a nagy megpróbáltatás és tiz éven belül a keleti kérdésekre kell majd fordítanunk minden figyelmet -/Folyt,köv,/ • n4t