Hetikiadás, 1928. augusztus-december

1928-12-24 / 52 [1514]

Törvényhozási intézkedé s t aa egyke ellen. Néhány hónappal ezelőtt Huszár Károly kereszténypárti képviselő a . parlamentben nagy beszédet mondott az egyke ellen és rámutatott annak szoci­ális veszedelmeire. Maga Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolt a be­szédre s bejelentette,hogy a kormány intézkedéseket léptet életbe az egyke letörésére. A Szent István-napi ünnepségek keretében megrendezték az "anyák napját",de azóta sem a törvényhozásban,sem a társadalomban nem történt semmi. Az egyke pedig egyre szélesebb társadalmi osztályok körében hódit. Sgyik országoshirü társadalom politikusunk az egyke nagyjelentőségű problémájával kapcsolatban az alábbi megszívlelendő kijelentéseket tette: - A családok szaporodása a nemzeti erő legpregnánsabb bizonyítéka.A háborúban az egész világot meglepte,hogy Németország miképen tudott olyan hatalmas hadsereget előállítani.Köztudomású volt ugyanis,hogy Németország amellett,hogy a családi szaporodást már békeidőkben minden eszközzel előmozdi- • totta és lehetővé tette,még egész nemzedékeket csempészett be az országba, elsősorban a határmenti Franciaországból és valóságos janicsár nemzedéket neveit fel idegen gyermekekből. - Lehet vitatkozni az eljárás morális voltáról ,de nem kétséges,hogy a nép testi és lelki átalakulása és megerősödése szempontjából zseniális elgondolás. - Magyarországon az egyke nem ujkeletü. És mindjárt itt kell rámu­tatnunk azokra a téves megállapításokra,amelyek az egykével kapcsolatosan diva­tosak.Azt mondják egyesek,hogy az egykének /ez alá a kifejezés alá vonom a mesterséges gyermektelenséget épen ugy,mint az úgynevezett két gyermek rend­szert/ gazdasági okai vannak,mások morális okokra hivatkoznak és vallásos élet fellendítésében keresnek gyógyszert ellene. Székre a feltevésekre épen a magyar statisztika cáfol rá,amikor kimutatja,hogy az egyke a jobbmódu vidéke­ken dühöng és olyan családokban,akik egyébként a vallásosság külső gyakorlása szempontjából alig eshetnek kifogás alá. - Közvetlen tapasztalataim és tanulmányaim alapján állítom,hogy az egykerendszer ragadós lelki epidémia,mint akár a pyrománia,vagy kleptománia .zzal a különbséggel,hogy az egyke-baci Ilus nem egyeseket fertőz meg,hanem vidékeket,nagy társadalmi osztályokat. Ez a megállapítás egyben megadja a gyógyitás radikális lehetőségét. - Véleményem szerint az egyke ellen eredményt csak törvényhozási uton lehet elérni és pedig a házassági/jog radikális reformja által, AZ állam maga is szükségét érezte,hogy az 1395 évi XXXI,t.c-vel a házasságkötés ellenőrzé­sét állami feladatok hatáskörébe vonja.Akkoriban az úgynevezett kötelező pol­gári házasságkötés az egyházak részéről heves ellenzéssel találkozott,mert va­lóban volt is olyan tendenciája a liberális politikai eszmeáramlat részérölj amely a polgári házasságot első lépésnek tekintette az egyház és állam szét­választásának utján.Ma azonban ez a veszély nem fenyeget,sőt meg vagyok győződ­ve,hogy az egyházak készséggel nyújtanak segédkezet az államnak a házasságkö­tés oly irányú r*eforrajában,amely az egyke ellen eredménnyel kecsegtet . -Sürgős törvényjavaslatra van tehát szükség,amely egyrészt szabályoz­za a Hűtlenség kérdését,másrészt a házastársi életet rendezi. Az állampolgárok életberendezése feletti felügyelet joga szerintem épen ugy megilleti az államot amint kötelessége az állampolgárok élete és vagyonbiztonsága felett őrködni. Amint felelősséggel tartozik mindenki az állammal,szemben saját személyének más embertársához való viszonyában,épen ugy magasabb állami érdekből vindikál­hatja magánok az állam az egyénnek önmagával szemben való viszonyrendezésének felügyelő tét. -Az egyke pusztitó vesződőÍme egyébkánt is már a küszöbön van»A társa­dalom ép ugy,mint az egyházak praktikusan tehetetlenek ezzel a lelki/epidémiával szemben. Az államnak kötelessége vállalni nemcsak a gyakorlati megoldás fel­adatát,de a kérdés radikális rendezésének ódiumát is.Az első lépés az 1695 XXXI.t.c.reformja,amely egyébkánt is avult és gyakorlatilag túlhaladott intéz­kedéseket tartalmaz. -Meg vagyok győződve,hogy amely pillanatban szentesitett törvényeink alapján a házasság nem esupán a vér játéka,vagy vagyonjogi szerződés marad, hanem kidomborodik belőle az állampolgárok súlyos feladata,megtettük az olsó lépést az egyke elleni orjdményes harc felvételére. ? — — í": ;. •

Next

/
Thumbnails
Contents