Hetikiadás, 1928. augusztus-december

1928-12-24 / 52 [1514]

/19L6 február 29, folyt./ - . „.,'... -j> !'» Halántékom fölött sajgó fájdalmat érzek és 'a sapka odatapad. A szilánkot, . mely engem ért, a 3. hadsereg kárpáti medve plakettje fogta fel./Ez most a Hadtörténelmi Múzeumban van/Kezemmel 'megtapogatva érzem,hogy a vastag bronzlemez erősen elgörbült. Ha nem lehf'volna sapkámon, akkor fejlövéssel valószínűleg holtan feküdnék ott. Nem szólok az egészről,bár nagyon • sajog az ütés helye. Futva haladunk át az erősen kitett magaslaton, Az "I.dolinában" sietnünk kell,mert hegyi ágyukkal lövik épen. Bakáim a hegyi -ágyút "dzsimbumm"-nak nevezik. A nem messze levő alacsony,alig 4-5 méter magas szikladomboktól környezett széles ezredparancsnoki dolinában senki sem vár rám,A kaverna bejáratánál egy 61.-es. szakaszvezető áll és kéri, begy gyorsan menjünk be,mert az ellenség a dolinát legnehezebb aknáival lövi. Tényleg a horpasz még tele van büdös füsttel. Alig pár perce épen itt tépte széjjel a szegény őrszemet egy ilyen.Még véres $inden. A lépcsőn lemegyek a kavernába,bent teljesen sötét van,csak tapogatózva mehetek előre. Ekkor egy gyufaskatulya csörgését hallom s azután sercegve, sziporkázva meggyullad a gyufa. .Hajek alezredes,a 61.ezred ideiglenes parancsnoka és tisztjei állanak a szük,nyirkos kavernában előttem és aggódva néz rám a parancsnok. Egy pohárka pálinkával kinál meg,melyét köszönettel elfogadok. Egy uj akna robbanásának megrázkódtatása kioltja a gyertyát s megint serceg" a gyufa s újra meggyújtják a félig lefolyt, sírástól vásott gyertyát. Sapkámhoz nem nyúlok, m^rt érzem,hogy tapad, Á gyertya fényénél a szükségeseket megmagyáraztatom magamnak,de Hajek alezredes annyira izgatott,hogy hadarva beszél. Végre az ezred—segédtiszt segítségével mégis világos képet nyerek. Nagyon kérnek,hogy most már maradjak ott, mig a tüz megszűnik. Minthogy csak igen lassú aknavetőtüz van,ugy döntök, hogy a legközelebbi robbanás után azonnal megyek.Úgyis lett. Gyorsan elindultam, uraimmal feltapogatoztunk a lépcsőn és futva átszaladtunk a dolinán a futóárckhoz s abban a dolina partján fel.' Miután'-már egy darabra elmen tünk, hal Íjuk a fülszaki tó reccsenés t. A gyalogsági lövedékeket. -•• is hallani csiripelni. Átmegyünk 39,-eseim állásába,ez nagyon jól ki van építve,a futóárkok jók és elegendő számban vannak.Szeretett csapataim csendben üdvözölnek, A 39.ezred parancsnokságánál Hiltl alezredes jelentkezik és Eisner-Bubnának súlyos szemrehányásokat tesz,hogy nem akadályozta meg kijövetelemet. Én megnyugtatom őt,hogy. nem szoktam ilyesmit kérdezni. Szállása előtt ogy pad van,mellette egy mag s kereszt,itt nemrégiben egy derék ... 43.-as százados lelte hősi halálát. .-Tovább megyünk s 39,-eseim' láthatólag örülnek annak,hogy náluk vagyok. A József főherceg lakhoz visszatérve Soósnál teát iszunk. Még néhány srapnellt látok utánunk jönni,midőn a műúton átmegyünk. Arra gondolok,hogy mikor fog San Martino harangocskaja riva hívni bennünket.a döntő rohamra felszólítani? ... A segetji táborban épen a 46 «-o soknál tábori mise van,melyen résztveszek,mig uraimat Kostanjevicára küldtem. Köszönöm Istennek kegyét és nagy ügyünket oltalmába ajánlom. Délután két órakor kórhazamat Segoti-n nehéz gránátokkal lövik.Tervszerűen belőtték magukat,ezt magam láttam. Ott húszan sebesültek meg és egy meghalt. Épen igy a Biglia-t is lövik,hol tiz emberem elesett és husz súlyosan megsebesült.Polazzo-tól északkeletre a 111.magassági pont nehéz aknavető tüz alatt áll.