Hetikiadás, 1928. augusztus-december
1928-12-24 / 52 [1514]
KARÁCSONYI • SZÁJHOZ! K igyúltak az őrtüzük a ííirgittan,a Tátrában ás a Karsztokon. December első napjaiban hosszabb-rövidebb tudósítások számoltak be axróljhogy az úgynevezett utódállamok hivatalos pompával ünnepelték megalakulásuk tizedik évforduló ját.Nem véletlen,hogy csaknem pontosan erre az időre esett három jellemző esemény. l/-.. Bratianu-dinasztia bukása Romániában, 2./ a,horvátok függetlenségi harcának megindítása az S.H.S.királyságban és 3/ a tótok autonomista mozgalma Csehszlovákiában* Mindez történt pedig pontosan a tizedik esztendőben,mintha csak Lloyd George jóslatszerü kijelentését akarnák az események igazolni,hogy "a békeszerződések nem álQfiatják ki az első decennium tüzpróbáját. Nem érdektelen,ha Magyarország szétdarabolásának egy évtizedes gyászos ..fordulóján mi is emlékezünk arra,ami tíz év elótt történt. Történelmi tévedés azt állítani,hogy a monarchia összeomlását attól az időponttól kell számitanunk,amikor Tisza István gróf a parlamentben bejelentette hivatalosan,hogy a központi hatalmak a háborút elvesztették. A monarchia összeomlása bekövetkezett akkor,amidőn az antant 1916 nyarán a központi hatalmak elleni beavatkozás ellenértékéül Romániának garantálta Erdélyt és Bukovinát, amikor 1917-ben aláirta Szerbia javára'Mcorfui egyezményt s ugyanez évben elismerte az akkor csak papiroson létező önálló Csehszlovákiát és annak kormányát ivísssarykkal és Benessel. így történt,hogy 1918 október 28-án a Szent Vencel-téren előbb a csehek proklamálták hivatalosan az elszakadást és az önálló üsehszlovák köztársaságot ,október 29-én Pribicsevics indítványára /jellemző,hogy ugyanez a Pribicsevics áll ma a szeparatista horvát mozgalom élén/ a zágráb szdbor mondt.ki, hogy elszakad Magyarországtól ós csatlakozik Szerbiához és december 1.-én a gyulafehérvári nemzetgyűlés határozta el Erdély és Románia egyesülését. Nem kétséges ma már, hogy ezekben az elszakadási és csatlakozási mozgalmakban történelmi nevezetességű szerep jutott a guruló aranyakkal megszervezett propagandának is. De a nagy törnegeK lelkét a vezetők zsebébe hullott arany még~lett volna képes megtántoritani, következett tehát a rózsaszínű ígér retek bőségszarva, amely az azóta történelmi nevezetességű pittsburgi, korfui egyezményben és a gyulafehérvári határozatokban ontotta talmi áldásait a néore. Időrendben a korfui egyezmény született meg elsőnek még 1917 juniu«' 20.-ún. k vezérlő gondolat a üÁ-ivókegyesítése volt. Nem volt könnyű feladat, mert csak a nyelvrokonság volt közös. A korfui egyezmény a horvátoknak és délsralávoknak teljes autonómiát Ígért az önálló szábori törvényhozással és a horvátok és délszlávok teljes egyenjogúságát. A pittsburgi egyezményt az amerikai Pittsburgban írták alá az amerikai tót vezérek,akikre masaryknákés Bemosnék azért volt szükségük,mert azok vetették meg az uj állam gazdasági alapját adományaikica 1. Az amerikai tótok nem szívesen fogadták a Csehországhoz való csatlakozás gondolatát s Masar^knak messzemenő engedményeket kellett tennie a tótok javára.így többek koau a pittsburgi egyezmény biztosítja a tót Felvidék teljes autonómiáját külön tót tartományi gyűléssel,a tót nyelv kizárólagos használatát Szloveuszkóban,a tótok és rutének teljes önrendelkezési jogát s a közigazgatásban, báróságban és iskolákban a tót nyelv egyeduraImát.Még így is nehezen írták alá az amerikai tótok az egyezményt s tudvalevő,hogy a ma is lengyel emigrációban élő Jehlicska,aki egyébként a budapesti egyetem teológiai fakultásának professzora volt,a pittsburgi egyezmény alapján megalapított csehszlovák kormánnyal szemben ellenkormányt alakitott,amely a Felvidék teljes önállóságáért küzdőtit hosszú időn át. 1918. december elsején született meg az úgynevezett gyulafehérvári határozat,amely akkoron még csak Erdélynek Magyarországtól való elszakadását proklamálta azzal a jelszóval,hogy Erdély az erdélyieké, lás. már történelmileg is bizonyos,hogy a gyulafehérvári egyezmény soha nem jött volna létre,ha Jászi Oszkár és Fényes László meg nem jelennek Erdélyben s a Jászi-féle szerencsétlen elméletet rá nem oktrojálják valósággal Lukácsiura,Vajda-vejvodára s a többi román vezetőre. Még igy a gyulafehérvári határozat kategorikusan kimondja,hogy az erdélyi nemzetiségek teljesen egyenJangu állampolgárok