Hetikiadás, 1928. augusztus-december

1928-12-24 / 52 [1514]

a magyar sport u.j éve. "ii sportban minden negyedik év pirosbetüs, mert ilyenkor rendezik az olimpiai játékokat, amelyekre összesereglik a vil-g minden szamottevő kulturnemzete, sőt még azok is, amelyek csak a testedzésben értek el több-kevesebb sikert, mint például Uj-Zeeland, Haiitiszigetek stb. A felületes szemlélő érzékellenül siklik el a sport pirosbetüs évei fölött, de a beavatottak nagyon jo± tudjak, hogy az olimpiádok tulajdonképpen hadgyakorlatok, seregszemlék, amelyeken az atléták és különösen a vezetők kutató szemmel lesik el a "titkokat", a tréningrendszert, a stilust és sok olyan apró mozzanatot, ami az előrejutás és feltűnő eredmény alapja. 1928 is ilyen pirosbetüs a sporc történetében, amelynek legszebb lapjain ott ragyognak a mi fiaink tettei és világbajnokságai is. Kagy-Mcgyarorszag atlétái mindig az élen haladtak, de sohasem értek el olyan eredményeket, őt első és öt második helyet, mint a_ .. mult nyáron Amszterdamban Csonka-Magyarország kiküldöttei. Első pillanatra azt hihetnénk, hogy ilyen siker után nincs semmi ujabb teendő, csak haladnnhk kell a megké^^ett uton. ümszterdám azonban soksok hiányra és fogyatékosságra hivta fel a ±igyelmünkét. Ha ezeket nem pótoljuk és nem javitjuk, szomorú csalódás szakad ránk 1932-ben Los-üngelesben az olimpiádon. A magyar sportvezérek és versenyzők nyitott szemmel jártak a hollandusok fővárosában és a versenyek lezajlása után itthon megbeszélték s összegezték tapasztalataikat. A mieink közül a vizipolésok mentek ki a legnagyobb eséllyel és a legnagyobb csalódást keltették, mert nem az első, hanem a második helyre jutottak. Világszerte feltűnést Okozott a lemaradás, amelynek a téli fedett versenyuszoda hiánya az oka. atlétáink, úszóink és kerékpárosaink teljesitményeire a téli tréningek elmaradása volt olyan karos hat ássál, hogy nem tudták valóra v.áltani a hozzájuk fűzött reményeket, nincs AZ életben ' gr/íaegállás , mert abban a pillanatban, mihelyt nem halad valami mozgalom előbbre, visszafelé csúszik. Ugyanez a helyzet a sportban, á háború cl ott még nem igen gondoltak nagyobb szabású fedett sporttelepre, de az ujabb tiz esztendőben már odajutottunk, hogy minden nyugati államnak van sportpalotája, stadionja és testnevelési főiskolája. Ebben a mozgalomban ÍJémetország vezet, mert majdnem minden nagyobb városában talélhatunk sportpalotát, igen sokban stadiont és valamennyiben fedett uszodát, olyant, amelyben versenyeket lehet rendezni. Csonka-Magyarország ebben a versenyben igen lemaradt, mert csal: testnevelési főiskolája van, de nincs sem "Stadion j a, sem spor t pal ot á j a, sem fedett uszodája, pedig ezek nélkül ma már nemzetközi viszonylatban nem lehet nagy szerepet, különösen pedig győ z ed éltese t j át s zani . A sok dicsőséget látott magyar sport legfőbb feladata tehát cbbmi az évben a spoifcpalota vagy a vele kapcsolatos téli uszoda létesitése. Ez az alap, ezen lehet épiteni, erre támaszkodva remélhetünk e lőbbre j ut ás t , mert a népek óriási küzdelmében nem elég a született tehetség, hanem ki is kell művelni a siker érdekében.