Hetikiadás, 1928. január-július

1928-05-29 / 22 [1513]

Amerika diktátorai. Most jelent meg Adolf Halfeld: "Amerika és az amerikanizmus" cimü munkája, mely Amerika szellemi életét, az amerikai és eurdpai kultúra ellentétjét, az amerikai tömeglélek alakulását tárja elénk. A könyv "Kulturfeminizmus" cimü fejezete arra a kérdésre vet világosságot: mikep és miért biztosítottak maguknak az amerikai nók oly domináló befolyást .Amerika szellemi életére és miért rendelkeznek az európai fogalmak sze- • rint oly érthetetlen felsőbbséggel. Az asszony körül Amerika meghódítása óta valóságos mítosz szövődött - magyarázza a német iró. A felfedezők, az első úttörők, akik kalandos, hosszú útra indultak Európából, természetesen nem vihettek magukkal asszonyokat. Később a fehér honfoglalót és gyarmatosakat állandó életveszedelmet jelentő nyugati kalandjaikra szintén nem kisérhették el, az asszonyok. Amikor pedife később farmokat építettek, még mindig állandó harcban állottak az őslakossággal, a vadonnal és megpróbáltat nyes életükben minden hódolatuk és álmuk tárgya a távoli asszony volt. Ma pedig, mikor a viszonyok egészen megváltoztak, a férfiak alázatos hódolata az asszonnyal szemben még mindig megmaradt. Idealizálják, bálványozzák^az asszonyt, á nehézkes, primitív amerikai férfi arcának verejtékével keresi és hajszolja a nő számára a pénzt és közben megilletődötten lesi az asszony kívánságait, szeszélyeit, parancsait, A szemlélőnek szinte az lehet a benyomása, hogy Amerika egy óriási műhely, melynek minden géue és minden munkása csak azért dolgozik szakadatlanul, hogy az amerikai asszonynak megfelelő életkeretet teremtsen s számára lehetővé tegye határtalan társadalmi becsvágyának kielégítését. Az amerikai asszonynak csinosnak muszáj lennie. A szép asszony épugy hozzátartozik az eredményes üzletember leltárához, mint a Floridában való telelés, az autó, vagy az operapáholy. Az amerikai mechanizált társadalom kibicsaklott szépségkeresése a girlkultúszban éli ki magát. Az amerikai ember lelki ürességében, esztétikai elhanyagoltságában egyetlen ünnepi momentum a nő és ezért az amerikai asszony minden elképzelhető raffináltsággal igyekszik megközelíteni az amerikai szépségideált. szépit5szerekre kiadott pénz az Egyesült Államok költségvetésében a legnagyobb tételt jelenti. Az átlagosnak, az aniformizáltnak ebben a divathajszájában a női egyéniség természetesen eltűnik, Ü nő igyekszik arcát és testét olyan maszkba bujtatni, amely megfelel az általános Ízlésnek. Száját ruzsozza,^ 'Szemöldökét beretválja, arcának megjelenésének valami archaikus gyermeki együgyűség kifejezését adja, ami az örökifjuságot óhajtja jellemezni. Az igy felfegyverkezett amerikai nő magatói értetődő természetességgel veszi kezébe a vezetést a nemek játékában. * társ-ságban c ^ viszi a szót s a férfivilág legfeljebb mint bámuló közönség jön számításba. & dönti el, kivel akar házasságra lépni, s könyörtelenül börtönbe juttatja azt a férfit, aki az utcán csak kissé is viselkedik merészebben. Az amerikai házaséletben az ókori amazonállam idilljei támadnak fel: A férfi tologatja a gyermekkocsit, teríti az asztalt, ha kell, bevásárol és mosogat. Egy személyben háziasszony, üzletember, dada és egészen mindegy, hogy mennyi elfoglaltsága van az üzleti életben, ha az asszony ugy kívánja: soffőr, majd inas, masszőr, vagy lovag. Minderre a sokféle hivatásra megfelelni, természetesen nem könnyű s jaj annak a . férfinak, aki nem tudja elnyerni nejének tetszését. Amerika az expresszválasck hazája, ahol a biró 9C százalékban mindig az asszonynak ad igazat. Amerikában minden hét házasságra egy válás esik. Az asszonyok-^ mondhatnók női arányásók, ügyesen használják ki helyzeti előnyüket. A nőnek már előre igaza van, mint azt a Chaplin esete is igazolja, akin&k^ milliós vagyonát felesége kívánságára egyszerűen lefoglalták, mielőtt még válóperében a törvényszéki tárgyalás megkezdődött volna. v /folyt, köv./