Hetikiadás, 1928. január-július

1928-06-05 / 23 [1513]

Az elmúlt esztendőben Baranyamegyében olyan birtokeladás történt, ahol csak 440 pengőt fizettek egy hold szántóföldért. Békésme^yében, ahol a legkitűnőbb minőségű földek vannak, közel 900 pengőt adtak egy hold szántóért. Szeghalmon, amely földéhes vidék, még ennél is kevesebbet, csak 800 pengőt lehetett elérni holdanként. gzatmármegyében a legalacsonyabb ár 300. pengő volt, az elérhető legjobb ár pedig 1000 pengő. Earanyamegyében egy esetben kiváló minőségű, a város központjához közel eső földért 200. pengő: körüli árat fizettek. Ilyen ár azonban egészen kivételes A föld forgalmi értékét nehéz megállapítani ennyire hullámzó árak mellett. A legutóbbi adatokat összevetve, kitűnik, hogy a x

űnántul felső részeiben a ho Idánkén ti átlagos vételárat 900-9^0 pengőnek lehet ver.r ni, az alsődunántuli részeken pedig 800-1000 pengő között mozog a vételár. A Tiszántúlon 050-900 pengős árakat fizetnek. A Duna-Tisza közén magasabbal; az árak. x

tt az átlagot 1200-1700 pengőnek lehet venni. Szék a számok mutatják, hogy a föld a legtöbo helyen még a békebeli értékelést sem érte el. Érdekes, hogy mig, a földbirtokokra vevő alig akad, a parcellázás során mégis jó árakat lehet elérni. Van olyan eset is, hogy /valamely birtokért,.amelyet holdanként 400 pengős áron vásárol meg a parcellázó vállalat, ugyanez a társaság a parcellázás során háromszor ilyen magas árat is el tud érni. Ennek *z a magyarázata, hogy a földbirtokot rendszerint készpénzért és rövid lejáratú befizetésre adják el, vagy árverezik; erre pedig a mai. tőkeszegény világban ritkán akad vevő, Igy nincs, aki felverje az árakut. Akik földhöz akarnak jutni,azok inkább kisebb parcellát vásárolnak, mert az ehhez szükséges összeget könnyebben elő tudják teremteni. Parcellában tehát van kereslet s igy az árak is jobbak. Segélyt kérnek a fagysujtotta vidékek gazdái

. Debrecenben-a gazdák külön értekezleten foglalkoztak a ^zatmár, Bereg és Ugocs.-. csonk a vármegy ék területén bekövetkezett súlyos fagykárokkal. A szatmármegyei agyagos és lápi területekeh az őszi vetésekből körülbelül 25-30 százalékot kellett kiszántani, mig a lóhere és lucerna vetéseknek,mintegy 50 százaléka került eke alá. E vidék gazdáit az elemi csapások mar több esztendőn keresztül sújtották, s ezért az ott.ni.gazdaságok létalapjukban rendültek meg. Az állami segitség tehát ezen a vidéken nem volt elégséges, ezért az értekezlet a földmivelési kormányhoz jav.slattr.l fordul i aegités további módozataira vonatkozóan. | Villány környékén fellépett a peronoszpóra. A szőlő veszedelmes betegsége, a peronoszpóra Villany környékén fellépett és az esős időjárás következtében terjedése várható. A szőlők permetezését másfél és egy százalékos bordói lével sürgősen meg kell kezdeni, különösen a fürtöket kell permetezni, mert azok ebben az időszakban fogékonyak a peronoszpóraval szemben. A permetezést ajánlatos körülbelül 2 hét múlva megismételni és ugyanakkor a fürtöket rézkénporral porozni. - - - i A vámgabona ára. A malmok által természetben megkeresett gabonának az általános forgalmiedé alapjául szolgáló átlagos árát métermasgánként a következőkép állapították meg: buza 33, rozs /kétszereres/ 30, árpa 32, tengeri 27, záb 52, köles 26, tatárka 24, ocsu /konkoly/ 21 pengő. A vagyonváltság buza ára. A mezőgazdasági ingatlanok fejében fizetendő buza árat júniusra 33 pengőben állapították meg. ^