Hetikiadás, 1928. január-július
1928-06-12 / 24 [1513]
Reklámtörténeti kiá llitás Párisb an._ " A legnagyobb francia könyvtár.amelynek alapjait Rmchelieu biboros rakta le,évtizedeken keresztül rászolgált"a "könyvek sirboltja" diszitő jelzőre. Csak hosszas utánjárással juthatott a jámbor halandó a "Bibliotheque Nationale" féltve őrzött műkincseihez,amelyek a rue Richelieu-i palota kilométereket betöltő galériáiban aludták évszázados álmukat. A könyvtár jelenlegi agilis vezetője nem kisebb célt tűzött ki maga elé,mint azt,hogy a rábizott könyvtárból egy állandó párisi aktualitást csinál,ahová éimgy özönlenek a Parist látogató idegenek, mint a Louvreba, vagy a Moulin Rougeba. Ebben az évadban már a harmadik kiállítását rendezi a "Bibliotheque Nationale". Az első a "Q,uartier Latin" régi bohéméletét elevenítette fel a második a nagy forradalom kulisszatitkaiba avatta be a kíváncsi látogatót,mig a mostani kiállítás az amerikai áruházak párisi kongreszszusa alkalmával a francia reklám fejlődéstörténetét mutatja Be. A kiállitás legrégibb darabjai a XVII. szazadba nyúlnak vissza. Rég letűnt vendéglők cégtáblai,királyi pátenssel alapított hírneves cégek nyomtatványai. F-.ilrage.szok és röpcédulák ugy látszik,csak a XVIII. század vége felé kezdtek meghonosulni. Uj ideákat a reklámművészet terén bajos volna itt felfedezni. 2;íig a nyomtatványok grafikai szempontból túlnyomó többségben igen magas nivón állottak és sokkal harmonikusabb összhatást gyakorolnak,mint a mai kereskedelmi reklámnyomtatványok nagy része,addig a szövegek primitív naivitása minden várakozást felülmúl. Egy plakát tanúságai szerint 15 csésze fekete kávé 1 frankba került a rég letűnt Voltaire kávéházban,amely körülmény arra enged következtetni,hogy a párisi kávéhazak őskorában már a bérletrendszer volt divatban. Egy másik plakát az löö6-os karnevál emlékét idézi fel az idők homályába 1. Ebben a boldog emlékű farsangban egy színház, vagy bál utáni vacsora - korhelylevessél és zenekarral - csekély 1 frank 4C centimesbe került. A kiállitás ékesen bizonyítja,hogy a francia nemzeti ipar az évszázadok folyamán a luxus művészete volt és Paris monopóliuma a^ életművészét. A krémek,parfömök és a toalattszerek reklámcimkéi a vitrinek hosszú sorát foglalják el, s a szépség és örökifjuság ezernyi receptje elsárgult papirosokon hirdeti letűnt századok hivságait. Régi idők nagy színházi és irodalmi eseményei elevenednek meg előttünk tarka összevisszaságban. Itt egy 1866-os keletű plakát Offenbach egy uj operettjének, a "Vie Párisién 11 nek bemutatóját kiáltja, amott egy másik Victor Hugó ur folytatásos regényét számonként 10 centimesért kínálja,de előfizetés esetén még ennél is olcsóbba-^, A krinolin-divat alkonyáról tesz tanúságot egy harmadik,míg egy negyedik felfújható esernyőkabátot ajánl,ami a mai gummikabát ősapja lehetett. A postakocsik idillikus korszakába varázsol viszsza minket a Paris-Boulogne-Calais-London omnibusztársaság plakátja. Indulás naponta pont délben,a rue de la Jussienne 13 alatt. Ma már ez az utca is a multté. Egy Páris-Calaisi utazás bizonyára nagyobb rizikóval járt ebben a romantikus korszakban,mint ma egy repülőút Délamerikába, mert a Cook iroda e méltó elődje négy fegyveres darabont kíséretét garantálja. Bizarr dolog a troiívillei tengeri fürdő első plakátja is. A tengeri fürdők csak vagy 120 évvel ezelőtt jöttek divatba,de a korszak doktorai kizárólag speciális betegségek ellen azért javasolták a tengeri ülőfürdőt olyképpen,hogy - a plakát tanúsága szerint - egy fürdőkádban locsoltatta magára a tenger vizét a paciens. Hogy a tengerben úszni ás lehet, ez az ide'i-valószínűleg fel sem derengett annakidején senki agyában. /Folvt.köv. /
