Hetikiadás, 1928. január-július
1928-06-19 / 25 [1513]
Miért sürgetjük az utépitést4 Irta: Farkas Slemér min,tan.országgy.képviselő. A politikai rövidlátás megbocsájtható gyengéje azoknak, akik e hibában szenvednek s mégis a politizálás mezejére lépve akarj-ák legjobb tudásuk és tehetségük szerint előbbre vinni az ország dolgát.Súlyosabb természetű rövidlátásnak tekintem azt, ha a különben jó szándékú s testüknek és lelkűknek minden porcikájával az ország jövőjéért és „sorsáért dolgozó egyes társadalmi kategóriák e hibában szenvedvén félreismerik az egyes kérdések nagy fontosságát s a ma feladatainak helyes sorrendjét. Ilyen fontos problémának s a ránk váró számtalan elintézendő feladat közül sorrendben is a legelsők között levőnek tartjuk a kormány nagy utépitési prcgrammjának meg-,kezdését.A problémák, néha jól tudjuk, hogy pénzügyi megoldása sok negfonto-' lást igényel, mi, akik a reális politika szekerét óhajtjuk előbbre vinni, óriási^horderejénél fogva napirenden akarjuk tartani még akkor is, ha néhány rövidlátó semmiképpen sem akarja feltenni azt a szemüveget,mely világosan mutatja meg az egyes kérdések súlyát, fontosságát s helyét a reánk váró felidatok sorrendjében. Az ország útjainak rendbehozatala s ujak építése nemcskk gazdasági életünknek égető kérdése, de százféle más vonatkozása is van,melynek szakszerű taglalása alig fér egy cikk keretébe: . Volt alkalmam e. kérdést nár más helyütt több ízben abból a szempontból megvilágítani,amelyet - szerén^ véleményem szerint • - e kérdés tárgyalásánál a legelső sorban keli f igyeleml»e' H^enni. Az agrár lakosságra, a falusi népre, a magyar falu érdekére gondcloky itt elsősorban,nemcsak azért,mert ezt a társadalmat kell első sorban,mint a aemzet rezervoárját istápolnunk,de főképpen azért,mert a jó és járható utakiak elsősorban ez a társadalom fogja hasznát látni .kultúrájának emelhetése, kiimerithetetlen munkaerejének s munkakészségének gazdasági termelésünk szervezett munkakörébe való bekapcsolása által. Követeli ezt tehát tőlünk az a reális politika is,melyet az ország érdekében folytatnunk kellt Messze vezetne ÍZ idegenforgalomnak, a kereskedelem mozgási lehetőségének s olcsóbbá tételének, a kulturális és szociális szempontoknak, a honvédelem érdekeinek e kérdés, sel való kapcsolatba hozatala.Ma mindehhez hozzá vesszük még azt, hogy az ítépités céljaira a kormány helyes elhatározása szerint a gép járműtulajdonosok Lltal fizetett gépjárműadó jelenleg évi 3 és fél^4 millió pengőt fog fordíttatni, tehát másféle adóknak e célra való igénybevétele nincs térbe véve,kérdem, jogosulatlan,túlzott követelés-e az, ha az utak rendbehozatalát,a mainál tökéletesebb eszközökkel való kiépítését sürgetjük. Ha azt vizsgáljuk,hogy van-e elég anyagi erőnk az utak negépitésére és milyen rendszerrel végezzük azt, eggyel tisztában kell lennünk. | mai módszert,a makadamrendszert tovább folytatni nem lehet és nem is szabad.. k világ legboldogabb és leggazdagabb országa sem engedheti meg magának azt a Luxust,hogy olyan utakat épitsen,amelyeknek négyzetméterenkénti önköltségi ára 1 pengő,négyzetméterenkénti éstfvenkénti fentartási költsége pedig 3 pengő 40 fillér. Olyan módszerre kell tehát áttérni,amely a mainál tökéletesebb utat produkál, anyaga a belföldön előállítható s igy a kereskedelmi mérleget nem rontja s költsége is megfelel az ország anyagi erejének. A külföldi tapasztalatokat is figyelembe véve két módszer látszik alkalmasnak: C betonutak épitósév.s a kis kockával való kikövezés. Ezek közül is a eementtel való építés slsősorban az,amely gazdasági helyzetünkben a legelőnyösebbnek látszik,eltekintve attól^hogy nemcsak a külföldi eredményok,de az itthoni próbák is ezt a nézetet támogat ják. Amerika, amely óriási erőfeszítéseket tett az utépités :erén az utolsó tiz évben, lándzsát tört a betonépités mellett. Makadám útról Ddaát alig esik szó, az utak kisebb részét aszfalttal burkol ják, ami annak tud-, nató be,hogy a bitumenben sem szorulnak behozatalra. Olaszországban, Franciaország/Belgiumban és Svájcban egyre jobban terjed a betonnak ilyen célra való /Dan.A néu&tműszaki tudomány nagy alapossággal kiséri figyelemmel az átépítés kérdését s érdekes adatokkal világitja meg a betonépitésnek mas rendszerekkel szemben való elenyel t./Folyt .köv./ felhasználása. (&0
