Hetikiadás, 1928. január-július
1928-06-26 / 26 [1513]
Hotikiadás. 26 . az. 1926 . június 26. 8.oldal. J.Í belgrádi gyilkosság. j» júniusi forró napokban Belgrádbab megismétlődtek a már szinte hagyományossá vált júniusi politikai gyilkosságok. Negyedszázaddal ezelőtt júniusban gyilkolták meg Obrenovics Sándor királyt és feleségét; júniusban történt Sarajevóban Ferenc Ferdinánd trónörökösnek és feleségének legyilkolása és most júniusban lövöldözte agyon az egyik kormánypárti képviselő i belgrádi parlamentben a neki nem tetsző ellenzéki vezéreket. Ezek a végzetes pisztolylövések most újra bebizonyítják azt a letagadhatatlan tényt,hogy Szerbia politikai életéb en mé g ma is éppen ugy.mint a török hódoltság alól való felszabadulása 6 taljklj ri 1 .eltelt/SZ&Z éves történetében "i .xi mindig, gyilkosság es terror irányítja " ingadozó állam rendszerét. x A belgrádi parlament diósén eldördült pisztolylövések mindenki számara érthető választ adnak sok kérdésre és felelnek arra is, hogy vannak-o az uj szerb államban kisebbségi töfekvések és vannak-e nemzetiségi kisebbségek. 3rre a kérdésre ad választ Punisa Racsios képviselő revolvere. Halottak és sebesültek hevertek a belgrádi parlament üléstermében és most, amikor az ellenzék leterítve fekszik a kormánypárt előtt - Zágráb már forrongásban van. Jlost már csak az a kérdés,hogy a parlamenti csata után a leteritett Horvátország maga is Szerbia lábainál fekszik-e ? Néhány nappal ezelőtt az egyik francia ,az egyik angol és az gyík osztrák tekintélyes lapban szenzációsnak jelzett beszélgetés jelent meg,amelyet egy hírhedt magyarellenes francia ujságiró folytatott Sándor jugoszláv királlyal. A jugoszláv király a tudósító szerint ezeket mondotta: 'Jugoszláviaiján nincsenek nemzeti kisebbségek,mert hiszen az itt élő álig néhány ezer német,magyar és olasz az összes lakosságnak elenyésző százalékát teszi. 4 többiek mind tiszta szláv fajhoz tartózn r .k,akik nem ismernek semmi olyan vitás problémát,mint amilyenek más,a háború után keletkezett és a békeszerződésekben meggyarapodótt,államokban keletkeztek". Nehezen lehet megállapítani azt,hogy ez a furcsa kijelent és mennyire irható a szerző élénk fantáziájának rovására,de az is bizonyos,' hogy a királyokkal folytatott beszélgetés szövegét közlés előtt be szokás mutatni és ilyenkor megfelelő alkalom nyílik a szöveg helyreigazítására.áz is nyilvánvaló, hogy az alkotmányos uralkodó minden kijelentéséért kormánya viseli a felelősséget és a közvélemény félrevezetéséért ilyen esetekben a kormánynak kell felelnie. Teljesen hiábavaló fáradozás az, hogy a Szerbiából elo,tekintélyes számú nemzeti kisebbségek létezését el akarják titkolni a világ előtt,vagy egyszerűen letagadják. Ezt már egyszer megpróbálták és pedig parisban, u békeszerződések tárgyalása alkalmával és az akkori bábeli zűrzavarban sikerült is elérni ök azt,hogy a hatalmi érdekekkel, valamint stratégiai mérlegelésekkel szemben az etnográfiai helyzet és a népek önrendelkezési jogj. te-ljes mellőzésben részegült* Ma már azonban más a helyzet. A külföld legkiválóob tudósai, akik jóhiszeműségüknek estoktfáldozatul,lassanként belátják tévedésüket. Csak a kisantant zsoldjában álló sajtó ragaszkodik makacsul a békeszerződések által teremtett helyzethez. Nyilatkozatokkal többé nem lehet félrevezetni a világ közvéleményét. Letagadhatatlan tény az,hogy Jugoszlávia 12 .milliós lakosságából 2 millión felül, tehát a lakosságnak több,mint egyhatoda,nemzeti kisebbség. Az 1921 évi hivatalos szerb népszámlálás adatai szerint államuk területén élő magyarok száma kerek számban 500.000 lélek. Ez a szám egyes területek szerint a következőképpen oszlik meg: Bácskában és Baranyában van 298.000 .Bánátban 91,C00,.3zerémségben ,Szlavóniában és Horvátországban 110.000 magyar,ami együttesen félmillió lakosságot tesz ki. /Folvt.köv./
