Hetikiadás, 1928. január-július

1928-06-26 / 26 [1513]

toikép rendezték %ir&pa sorsát 50 évvel ezelőtt < A mai kor eseményekkel zajló forgatagában egy,,annek1 de jén nagy fontossága,történeImi ténynek félszázados éfvordulojához értünk: 1873 június 13.-án történt a berlini kongresszus ünnepélyes űegnyi t ás a ', Ba a legutóbbi 50 óv az emberiség történetében a világesemények és változások soha sem látott kaleidoszkópját forgatta el Clio szemei előtt. B

z az 50 óv lényegesebb változásokat hozott 3urópa t örtén et ében, mint a 3

U éves háború vagy a frano^a firr dalom, vagy a napóleont tizév. A napóleoni háborúk után a s *ent-szöv *t 3ég *1 v

enHe «te Európa térképét - ahogy a'-kor gondolták .- év •z^zac

1 okr a.í s Íme egy ujabb század sem múlik el és újra tótágast áll minden. Berlinben gyűltek ö 9 J z e ekkor Európa legjelentősebb államférfiai Biamark kancellár elnökié té vei ,h ogy megtárgyalják a nagy politika ö" ze s problémáit .A német diplomácia már ekkor £ tv ette a veretest Európában és már olyan áll amf é rfi a

v at "áll 1 t ott csataso rba ,mi nt aminő volt B-? sina rk, Bűi ow, Holstein és R^dOwitz.A többi nagyhatalom is elit-gárdáját küldte a Spree par tj ár a. Londonból D-» sraell ,lord Salisbury teÜlugyi államtitkár és lord Hűssel b<=rlln1 követ jöttek, Az orosz delegációt Suwalov Péter gróf londoni követ v.e zett e >mig Aüszrtri a-Magyar országot Andrássy Gyula gróf képviselte?. Franc* aors zúg jelentősége a hetvenes évek óta a külpolitikai viszonylatban kissé hanyatlott , az ónban a berlini kongresszus külügyminisztere 'Vaddington ügyes taktikával emelte a harmadik köztársaság presztízsét. Az olasz delegációt Corti gróf vezettess nagy ügyességgel oldotta mo g a f c la dat ot ,ho gy államát, az uj sütteti! nagyhatalmat, bevezesse az európai hatalmak konszernjébe. A törökök is képviselve voltak a kongresszuson %r athec dory pasa és Mehmod Ali pasa által. ... A kongresszus egy teljes hónapon k ;r =

s ztül; 1&7 8 június 13-t cl július 13-ig,a legnagyobb buzgalommal dolgozott. Hu s z ülé s m újra rendezte a balkáni viszonyokat és a V lágégé st ,mc ly már kitörni készül t,sik irült is ;gy kis idírc elfojtania.A kongresszuson nem csak darabka földekért folyt álverseny,a cél fi nagy problémamegoldása volt,a problémáé ,amcly azóta is izgalomban tartja. Európa állasaférfiéit; az európai egyensúly problémája. Anglia és a monarchia nom tűrhették, hogy Oroszország ~. török háború győzelmes b >f jezése után a Balkánnal,min t sa játjává 1 rendelkezzék,hogy a san-rst of ano-i békában Törökországot darabokra s?- bd alja, hogy megteremtsen egy %gy bulgár i á t, mint az u

ro szbi ro dalom filiálé já$ , hogy teljesítse a -délszlávok álmát és,hogy Konstantinápolyt vaskapcsokkal ölelje át. Az el s" kérdás ez volt: milyen legyen az uj Bulgár^'a képei

1 az angolok és a monarchia Suvalovval szemben érvényt szereztek akaratuknak: csak a Dunától a ^alkán hegyláncig terjed? Bulgáriának adták meg^a szuverén állami sá go t,mig az ország többi része a szultán fenhatosága alatt maradt. A délszlíé-v kérdés látszólag sokkal simább megoldást nyert, Gróf Andrássy, kor ább 1 titkos megegyezéseire t ámas zko dv a,elé rt e , h ogy Bo szni. át ,H

e rc egovi nát a monarchia okkupálhat t a, s" t a novibaz'rl s-endzsákot is megszánhatta. T

ly módon a beilinl kongresszus a Balkán nyugati felét a monarchia érdekterületének nyilvánította. Azután kevés vita folyt már a kis balkáni államok határainak megvonásáról: Sízer bl. a,Mont en ?g ró és Görögország is részesültek a " beteg ember " / Törökország / hagyatékábó3a.A legrosszabbul j

r

'rt aránylag 3ománia;mely pedig katonailag legtöbbe t. tet t Törökország 1 eve résé b en.Vi 3S za kellett adnia Oroszországnak Be ss r ar ábiá t é s meg kellett elégé dn-» a a n vár , te rmék et 1 en Dobrudzsával. / f olyt köv./