Hetikiadás, 1928. január-július

1928-07-03 / 27 [1513]

Magyar jövő. Napról-napra nyilvánvalóbaá vélik, hogy a trianoni békeszerződés nyomán felburjánzott utódállamoknak belső rendje és Külső politikai rendszere soha meg nem erősödhetik és az államok jelenlegi terI.j edelmjb en soha sem állandósulhatnak. A jelenlegi helyzet nem változitsat •^•'

m

hat a rideg tényeken és a természeti erők mindent elsöprő hatalmával nem szegezheti szembe gyenge emberi alkotásainak erőtlenségét. A történelmi igazság mindenekfölött áll és mindenek fölött győzedelmeskedik. A balkáni népek állandó nyugtaiankodáson, rabláson és folytonosan ise métlődő gyilkosságokon alapuló államrendszerének sohasem lehet olyan középponti vonzóereje, mely magajköré sodorhatná és maga köré gyüjthetné a körülötte élő népek szunnyadó energiáit. Széknek a néhány évtizedes múltra visszatekintő balkáni népeknek örülniök kellene, ha nagy nehezen ki tudnának vergődni évszázados elmaradottságukból és valahogy megismertetnék, a helyenként még egészen kezdetleges életet élő, mondhatni félvad népeiket az emberi művelődés áldásaival. Semmi hivatásuk, semmi erejük ezenfelül nincs és nem is lehet, mert hiszen elég gondot okozhat nekik önálló létezésük ós fennmaradásuk biztosítása, kicsiny államaik gazdasági erejének kifejlesztése és művelődésük előmozdítása?. Gondoljunk csak arra, mennyi áldozatot hozott Magyarország és a monar. kia annak idején szláv területeink gazdasági és közmüvelédési érdekeinek előmozdítására. A Balkán államai a helyett,hogy ezt belátnák és a velük határes műveltebb államok jóindulatát elnyerni iparkodnának,azt vették fejükbe,hogy magukhoz ragadják a vezetést Közéj", európa sorsának irányítósában és érdekkörükbe kényszeritik azokat az államokat is,melyek semmit sem akarnak tudni a balkáni nagyravágyók álmodozásairól és tervezgetés e ir ől. Most,mikor a napokban Belgrádban parlamenti tömeggyilkolással ünnepelték meg a szarajevói trónörökösgyilkolás 14-ik,- Sándor király meggyilkolásának 25-ik,Obrencrvács Mihály fejedelem meggyilkolásának 60—ik évfordulóját,most a kisantant külügyminiszterei Bukarestben a Dunamedence államai gazdasági rendszerének a kisantant igájába hajtásáról tanácskoztak. Soha államférfit még olyan csúfos visszautasítás nem ért,mint amilyonben részesült Marinkovics szerb külügyminiszter Seipel osztrák kancellár részéről,aki kereken kijelentette,hogy Ausztri ának semmi köze sincs a kisantant dolgához,mert a kisantant céljai csakis egy Ausztriával szomszédos állam, vagyis Magyarország ellen ,|ezekhez a törekvésekhez pedig Ausztria nem csatlakozhatik és az ezekhez fűződő érdekekkel nem azonosíthatja magát. d/.*-iL

t

^.t£ti<Uí

/ A belgrádi külügyminiszter,mint látható,á helyett,hogy jobb utakat keresne boldogtalan népe helyzetének biztosítására és gazdasági helyzetének javitására,még mindig az örökké fontoskodó Benes^ cseh külügyminiszter járszalagján vezetteti magát. A semmiből lett és lehetetlen földrajzi

;

gazdasági és politikai helyzetb en ; valamint áldatlan néprajzi viszonyok között vergődő cseh köztársaság most fennállásának tizedik évében teljesen megérett az elemeire bomlás állapotára. Most, amidőn közeledik az óra, amidőn v i s s z a a dhatja lelkét teremtőjének, a cseh köztársaság utolsó áraiban is kétségtebeeset igyekezettel igyekszik hasznosítani magát és igyekszik fontoskodva feltolakodni az általános középeurópai érkekek védőjéül. Ebből a cseh szereplésből azon ban senki sem kér és mindenfelől visszautasításban részesül,ugy,hogy Benes fontoskodásának legfeljebb a kisantant önmaga ül fel/s$mé"t. Ugy látszik Benes többszöri felsülése után mer nem is mert újra AuSztriához fordulni és ezért tette meg neki .Marinkovics azt a szívességet,hogy a sajtóban tett nyilatkozatában gazdasági kapcsolatra hivta fel Ausztriát, kijelentvén, hogy a kisantant külügyminiszterei véleményük szerint Ausztriát is a kisantant államok gazdasági rendszeréhez tartozónak^ tartják. Seipel kancellár nyilvánosan megcáfolta efct a merész állítást és kij el entette, mint már említettük, hogy ' Ausztria semmiképen' x

sep avatkozhat a kisantant dolgát a. /Folyt .köv,/