Hetikiadás, 1928. január-július

1928-07-10 / 28 [1513]

Heti kiadás, 28. sz. 1928. július 10. . ORSZÁGOS LEVÉLT^

_ . lo.oldal. I Az igazság alapjai , folyt../ K.szekció ." Szerbia lakossága teljesen elégedetten él és egységesen átérezve hazafias kötelességét a hatóságok oldalán vesz részt a belső rendet zavaró idegenek elleni harcokban." Ezt nevezik te.iát balkáni belső rendnek. Ugy látszik a parlamenti töme^gyilkosság után a horvátok most már véglegesen megelégelték ezt a balkáni rendet,mert már eddig is bőségesen nyikt alkalmuk a szerb testvéreikből való kiábrándulásra. A horvátok Szent István koronájának uralma alatt eltöltött hosszú nyolcszáz éves múltjukban a nyugati művelődés minden áldásában részesültek és valóban többet érdemeltek a sorstól mint azt,hogy balkáni testvéreik most a nyakukba üljenek és halomra lövöldözzék őket. El kell jönni az időnek,amikor majd keresni fogják a Szent István koronájahoz visszavezető utat és a Zrinyiek, Frangepánok és annyi sok más nevezetes vitézeink véréből való vérek nem maradhatnak sokáig idegenek tőlünk. A cseh mesterkedések végső órája is nemsokára ütni fog.Már kénytelenek voltak beismerni nyiltan,hogy nem is állithatják azt,hogy az igazság elve alapján jutottak' a magyar többségű területekhez, hanem csak azért,mert szükségük volt ezekre a területekre .Ez pedig nem más, mint áz erőszakos rablás nyilvános olismerése,ami nem szolgálhat tartós alapul állami területének megtartására. Az igazságos tulajdonosnak nyilvánvaló jogai ilyen esetekhen épségben maradnak a bitorlókkal szemben ezeken a területeken. , Ha a kisantant államok erejében a legkisebb rés támad,akkor a magyar iaiskuségü területek maguktél visszaha jlanak hozzánk. A kisantant ereje pedig nem is önmagában van,hanem a nagyhatalmak jóindulatában és pártfogásában.Ez a jóindulat és ez a pártfogás azonban nem tarthat örökké. A nagyhatalmak jóindulatát mái? is eléggé próbára teszi az a szembeszökő vakmerőség,amit Románia a magyar optánsperben eddig tanúsitc tt.Minden jog és igazság félrevetésével egyszerűen elkobozta a magyar optánsok földbirtokait és a döntőbir°ságot faképnél hagyva, tudni sem akart többé az ügyről. Ha megszoa?itják, egyszerűen arra hivatkozik,hcgy a kisajátított földek árának megfizetésére nincs pénze a román államnak. Eszébe sem -$eszi azt,hogy ha pénze nincs a román államnak,akkor ne sajátítson ki földeket, hanem hagyja békében az ősi tulajdonosokat. Ma már minden elfogulatlan nemzetközijogi szakértő elszörnyülködik a román kormány vakmerő eljárásán és csak a politikusok vallják nyiltan azt az álláspontot,hegy az "erőszak győzedelmeskedik a jogon." ÜZ angol külügyminiszter a politikusok álláspontját^még mindig és eddig legalább még mindig kitartott a dédelgetett Románia mellett. Nagyon is kérdéses azonban,hogy meddig állja majd az ango1,francia,olasz és amerikai jogtudósok és politikusok vállvetett ostromát és mikor kell végül is megh°dolnia az észszerüség ,a jog,az igaz A ág és méltányos ság elő tt, ami egytől-egyig mind a magyar álláspont köré sorakoznak. <4 c6,í<

^f

i

„ A világon minden az igazság érvényesüléseitől függ, mert igazságtalanságon nem. alapulhat sem tartós társadalmi rend,sem^ állandó béke a nemzetek között.Éppen ezért az igazáág lelkes hivei, a társadalmi rend és a tartÉs béke igazi barátai folyton fokozódó ütemben már is sürgetik a Urianoni béke revizióját. Tessék fú

zl

cnálni. Sok olyan apró pénzintézet van,amely részben a saját hibájából,részben az inflációs korszak és a rossz gazdasági viszonyok következtében vagyonának egy részét elvesztette és igy nem tud hivatásának teljes egészben megfelelni. A kormány, hogy előmozditsa az intézetek egyesülését, illetékmentességet biztositott a részvénytársaságok és szövetkezetek fúzió jának.Minthogy az egyesülésre vonatkozó tárgyalások sok helyen^ lassan haladnak előre, a pénzügyminiszter most az illetékmentességet egy fél évvel meghosszabbította. - - - -.