Hetikiadás, 1928. január-július
1928-01-10 / 2 [1513]
Az igazság útban van , A mult héten történt szentgotthárdi vamincidehs a maga. jelentéktelenségében is élesen feltünteti azt a beteges állapotot .melyben sínylődnek most a középrurópai népek.Ahhoz,hogy a világ sajtója valóságosan lázba jöjjön és valódi vagy tettetett izgalommal követelje a hivatalos katonai elienőrzübizottsagok kiküldését, &lég mar az is,hogy valamelyik magyar határállomáson az egyik vasúti teherkocsiban lengyelországi rendeltetésű gé^fegyveralkatrészenet tartalmazó Iádat találjanak.^ kisantant államai erre a hírre, szinte a jhakespafer<<mciralydrámak lelkiismeretfurdalasaihoz hasonló nyugtalanságba esnek,mely pedig a tragikum szabályai szerint közvetlenül az összeomlást szokta megelőzni és most szinte patologikusán jelentkező félelemmel és rettegéssel vénasszonyok módjára kiáltoznak segítségért,mintha nem is ők lennének állig felfegyverkezve és nem ók fenyegetnék állandóan a békóbavert magyarokat. Végeredményben is az egy láda gépfegyveralkatrész katonai szempontból semmit sem jelent.n hadseregszervezési felaaatok ma mar messze fölül emelkednek néhéhy gépfegyver anyagán és olyan igényeket támasztanak, amely eket nem egyetlen egy,hanem száz és s,zaz vagonnal is csak bajosan le. et kiefégi teni . Az utódallamok kormányainak'íií'.-e jezése tehát oktalan és legfeljebb csak lelkiismeret' ^nyugtalanságát árulja el és ujajb alkalmat ad annak megállapítására,hogy mennyire kétesnek és bizonytalannak ismerik el maguk && saját jövőjüket. De nemcsak ez az önmagában véve jelentéktelen incidens világítja meg a trijjanoni szerződés tarthatatlanságát,hanem magul: a termesze, ti erők^is bizonyítjak,hogy a trianoni szerződés rendelkezéseinek revíziója mennyire halaszthatatlan.Köztudomású az,hegy évszázados erőfeszítések utan sikerült a magyar vízrendszert egységesen szabályozni.Az egységes szabályozás* következtében a nagy magyar Alföld területét sikerált megvédelmezni az árvizektől. -Most,,hogy a trianoni szerződés kíméletlenül szétdarabolta és megcsonkította az évezredes magyar állam egységét, ezzel végső veszedelmet zúdított az Alföld népére. Az^utódállamok ugyanis nem sokat törődnek azokkal a viz. szabályozási munkálatokkal,amelyeket a magyar állam óriási költséggé és nagy tehetségű szakértők közreműködésével végeztetett hosszú évtizedeken keresztül és énnek a nemtörődömségnek borzalmas következményei már is mutatkoznak.Az évről évre megújuló árvizek az idén mar olyan fenyegetően jelentkeznek, hogy előreláthatóan minden eddigit "fölülmúlnak nagyságukban.Az elemi csapások elleni védekezés és az árvizveszedelem miatti aggodalom is egymásra utalja a nagy magyar Alföldön és annak szélein élő nép eket,melyek évezreden keresztül természetes egységet alkottak és a nagy magyar civilizáció nyugalmas és békés fejlődési lene tőséget biztosított szamukra. Szt az igazságot mos* mar egymásután belátják a Magyarországtól elszakitott népek is. A tótok mar is hangoztatják és pedig naprólnapra hangosaboan,hogy elvesztettek mindent,mert önnallosaguk reményében becsapatták magukat a pittsburgi egyezménnyel,melyet sohasem hajtottak végre a csehek.Azóta elpusztult a felvidék ipara és az igért mesés jólét helyett csak az ínség fokozódott a felvidéken és koldusbotra jutott a Felvidék népe, mig a be vándor ló^vcs ehek jólétben dúskálnak. A tót néppárt legutóbb hivatalosan is beismerte ,hogy a -»*a gyar országtól való elszakadási nyilatkozat tisztara cseh intrika müve volt. De igy Van a románokkal is.Maniu erdélyi román politikus, volt román miniszterelnök, most újévi cikket irt, melyben szomorúan konstatálj a, hogy az erdélyi románok saját hazajukúan nyolc év óta rabságban és nemzeti megaláztatásban élnek. Ugy latszik az erdélyi románok is belátják mar azt,hogy mikor a gyulafehérvári gyűlésen kimondották a Magyarországtól való elszakadást*, saját nemzeti aspirációjuknak ásták meg sir ját és ennek a határozatnak meghozatalával tujajdóképpen hazaárulást követtek el.finnek gyaszqs következményei mar is műta okoznak,mert elszakadtak nagy kulturális múltjuktól, mely a magyarok mellé kapcsolta őket és ennek a kulturális múltnak a. helyébe balkáni fajtestvéreik semmit sem tudtak adni, csak a gyalázatot,az árulást, a fosztogatást,az intézményessé valt hazudóZást és az egyre fokozódó szennyes nyomorúságot.