Hetikiadás, 1928. január-július

1928-01-10 / 2 [1513]

/Kisért a mult,folytatás./ i^szre sem veszi,hogy fenn a csúcsok csúcsán megpattan a szikla, a hóba hull egy parányi darab, s gurul,gurul. Gurul a Rióban,mind sebesebben és mind temérdekebbre hízva,labda,emberfej,kőkolonc,akóshordó,szörnyű szénaboglya, irtóztató meteor... 5 Kovács Nagy István,aki tiz esztendőt töltött egy lavinában, most a halál partjáról; a megolvadt koporsóból romolnatatlanul és sérthetetlenül,mint a mesében ismét előrukkolt. Határok változtak,trónusok siilyedtek, emberfák elkorhadtak s újból kiviragoztak, ő állt, őrzötte a mennyei nagy birodalmat s most szeme közé nézkóbor idegennek. 3 a verseny győztese,az amerikai,a fogadását vesztett angol, B az elnémult francia megborzonganak.Ki sért a mult; # * » » * Az idén különösen víg a karnevál. Egymást érik a bolond nizzai utcai bálok, a hetek óta csak konfettit esznek a Riviéra tenger halai. Hullákat * már nem sodor a viz fürdőző gazdagok felé s a pál"mafas sétányokon nem rontja többé-féllábuak, vakok és lábbadozók borzongató látványossága a korzózok napi örömeit. Esténként nagy tengeri csaták folynak a cifra fürdőhelyek partjain.de már csak hires dámák és gazdag világjárók között. Vér helyett pezsgő folyik s a holtak más napra felszoktak támadni. Le az olasz partokat sem kiméli meg a járványos jókedv. Hiszen itt is volt elég harangozáa és temetés ahhoz,hogy megérjék végre a világ kedve. Hajnalig tartott a Santa Giulia-i bal. S akik hajnalban el nem unták,azok reggel újra kezdték, este folytatták,éj jel peddig mar csak nem hagyhatták abba*Akkor nagy kedve támadt az egyik éjféli hölgynek: Meglátogatjuk az Ica patakati Menjünk az Ica patakához,menjünk! S menni ki ne akart volna. Csónakba ültek. Olaszok,orosz.,k,franciak s a szőnyeges* lampáa bárka tovasuhant velük a holdas tengermentén,arra, ahol a patak ' a tengerbe vész. Ica pataka az Alpesek havában születik s a tengerben hal meg.Védtelen gleócserek folytatása,melyek évtizedig csúsznak,mire patakká lesznek,melyeken ősi öreg havasok üzenete napo&V tízezeréin átal érkezik meg az örök óceánhoz, A társaság helybe érkezik és pezsgőt bontanak. Ott a barkában a milanói Scala egyik művésznője dalba kezd,friss mélabús mandolint pengett valaki hozzá.Aztán felugrik egy francia lovag s áradozó köszöntöt mond a nőre.De az olasz cavaliieri sem hagyja magát.Teli pohárral a barka orrára lép. Köszönti a francia nemzetet,az örökké hü szövetségeit,köszönti az Ica patakát, melyről/hala a háborúnak /immár elmondhat ja, hogy olasz földön születik és olasz földön hal meg... Nem folytathatja,mert már válaszol is a köszöntött patak: Ütés éri a francia kezét,melyből kihull a felemelt pohár: sötét tömeg zuhan együtt-a szikláról zuhanó patakkal és elterül a bárka fenekén. Damak és urak rettenve ugrálnak fel, a hang belefullad a mandolinba, a cári opera egykori ballerinájat nevetőgörcs fogja el és az olasz gróf,ax hires oroszlánvadász/halovány lesz/mint a kép. ^ f Néhai Tamás János', a küsmödi alsó végről, egyébként immár ob^zsitos frájter a villachi vadász batallion második gépfegyverosztagából, az"egykori tiroli hegyek gépfegyverállásaból egy csúful visszavert olasra támadás után a legrövidebb uton,de bizony módos utazással utolsó kvártélyára megérkezett. " S bolond dolog,hogy tiz esztendő múlva,éppen karneválkor, dámák társaságában,gazdagok örömén kísért a mult.