Hetikiadás, 1928. január-július
1928-01-17 / 3 [1513]
Kötelező testnevelés a "budapesti tudomanyegyetemeii. A Pázmány Péter Tudományegyetem rektora ez év január 10-en hirdetményt tett közzé,melyben elrendeli,hogy a tudományegyetem minden férfihullgaíója huszonkétéves koráig köteles résztvenni az egyetem által szervezett testnevelési gyakorlatokban. Minden első éves egyetemi férfiiiull-gató *• a hittudományi kar hallgatóit kivéve - köteles leckekönyvével együtt a Testnevelési Ellenőrző Lapot is kitölteni és jelentkezni a később megjelölendő helyen.és időben. Sportkörökben általános örömet és megnyugvást keltett a rektornak $z a rendelete,melyet mar hetedik esztendeje várnak. Az 1921 évi LIII t.c. kötelezővé teszi Csonkamagyarorszagban a testedzést,azonban a törvény tiszteletben tartotta az egyetemek önkormányzatát és a rektorokra bizta uz intézkedést.Mar évek óta folytak az egyetemek és főiskolák tanári karaiban a tanaeskozasok,meljéccsak azért nem vezettek eddig eredményre,mert igen sok téves előítéletet kellett kiküszöbölni. A kor sürgető szava áttörte a merev elzárkózottság kinai falát és első fecskeként a Pázmány Péter Tudományegyetem rektorának rendelete jelent meg,mely uj utakat nyit a magyar sport történetében. A XX.-ik szazadban az ameri. ai Egyesült Államok vezet a sportnak csalónem minden ágában olyan hallatlan fölénnyel,hogy a többiek alig érnek a nyomukba.Es ha alaposan meghézzük a etatisztikát, arra a tapasztalatra jutunk,hogy a világbajnokok és rekorderek nyolcvan szazalék- felsőbb iskolák tanulói közül kerülnek ki.Ugyanez a helyzet nálunk isu Nevesebb versenyzőink a főiskolások nagyszerű gárdájából valók. A főiskolai egyesületek kebelében működő ifjak minden sportágban az élén haladnak,ami azt bizonyitáa ? hogy rendszeres sportolás és versenyzés bizonyos fokú szellemi műveltséget is megkivan. Az őserő csak ugy lesz engedelmes szolga,csak ugy csiszolódik, ha az értelem és tudás vezeti.' Igen sok olyan ifjú iratkozik be az egyetemre,aki testi ereje és ügyessége révén nagy diad.lok elérésére hivatott, de a varos idegen környezete,gyakran anyagi erejének fogyatékossága, vagy vele született szerénység meggátolta abban,hogy egyetlen egyszer is kimenjen a sporttelepre. Az ország első és legnagyobb főiskoláján ezentúl kötelező tantárgy /s/ lesz a sport,mert a dékánok addig nem zárhatják le a féléveket a leckekönyvekben,umig a hallgató nem igazolta rendszeres sportolását. Aki pedig felhúzta a szogescipőt,belerúgótt a kőkeményre felfújt bőrlaüdaba, győztesen hagyta el az uszoda, medence j ét, vagy magabizóan megszorította a vivókard markolatát,az mar szerelmese lett a sportnak,hasztalan akar szakítani vele, csak visszatér hozzá és rabja marad élete végéig. Sok világhírű versenyzőnk mondta mar,hogy véletlenül fedezte fel Sportratermettségét és ha az a kiszámíthatatlan körülmény akkor nem siet a segítségére,somasem jut eszébe,hogy valaha is atlétává váljék. Ma mar nem kell azt megdiagyaraznunk,hogy milyen hatásául van a sport az ember jellemére,lelkére és testére, A vesztett haboru megtanított bennünket a sportok megbecsülésére. Mivel pedag - vezetés önkéntelenül sjaindig a szellemi erőkkel rendelkezők birtokába kerül, csak örvendetes a főiskolásoknak ez a rendelettel való bekapcsolása abba a nemzetfentartó munkába ,amely egyenes uton és feltartózmutatlanul halad a célja felé. A magyar sport évenként legalább ezer uj katonát nyer a budapesti rektor rendeletével, ami mar magába £vé ve is a legszebb reményekre jogosit fel bennünket, e mellett pedig még azt sem szibad figyelmen kivül hagynunk,hogy ezek a főiskolások majdan kikerülve az életbe, elviszik magukkal a magyar falvakba is a sport nemes és önzetlen szeretetét, - az uj honfoglalás békés eszközét.
