Hetikiadás, 1928. január-július

1928-01-17 / 3 [1513]

A valorizációs törvényjavaslatban volt egy szakasz,amely kimondótta,hogy az állam nem valorizál. Sz a szakasz azt jelentetté,hogy a hadiiíölcsönök valorizációjáról nem lehet szó, ezen a téren pusztán csak a kuritativ segélyezést tartotta lehetségesnek a kormány. A ha--.ikölcsÖntula jdonosok részéről megindult nagyobbszabasu mozgalom és a képviselőházban minden oldalról elhangzott felszólalasok arra az elhatározásra inditottak Bud János pénzügyminisztert,hogy ezt a szakaszt kivegye a javaslatból és a hadikölcsönvaloriZaCiót a jövőre nyitott kérdésnek hagyja, A pénzügyminiszter elhatározása az egész országban nagy tetszéssel . találkozott. Jelentőségéről munkatársunknak alkalma volt beszélgetést folytatni különböző partalk.su politikusokkal. Temesvary Imre dr.kincstári főtanácsos,orszaggyalési képviselő, a költségvetések főelőadója a következőket mondotta: - A pénzügyminiszter ur kijelentései rendkivül nagy megnyugvást keltettek azok körében,akik saját jegyzésű hadikölcsöneik sorsát mar teljesen elveszettnek láttak, Hiszen Sándor Pál képviselőtatsunkgiS esak azt kérte képviselőházi bestédében,hogy a kormány legalább a remény tát ne fossza meg azokat a magyar állampolgárokat, akik hadikölcsönt egyzés következtében súlyos anyagi helyzetbe jutottak. A pénzügy .liniszter ur helyesen mutatott rá arra, hogy a spekulációnak utjat kell vágni s ugy érzem,minden becsületesen gondolkodó embert kellemesen érintett,hogy a pénzügyi kormány az ősjegyzőkről kivan gondoskodni. ' • v Az idő tekintetében a miniszter felelőssége tudataoan, 'felfogásom szerint nem is jelölhetett volna meg korábbi terminust,mert hiszen z államháztartás egyensúlyának veszélyeztetése nélkül olyan kijelentéseket nem tehetett volna,melyek esetleg konzenvenciákkal járnának és a haöikölcsönjegyző polgárságot olyan reményekre jogositanák,melyek nem lennének hamarosan oeváltható!- . Mindenesetre nagyon helyes,hogy a kormány honorálta azokat a , kéréseke t,melyek -e tekintetben evek óta elhangzottak és állandóan irritáltak a polgárságot.A hadikölcsönjegyZőknek természetesen be kell várniok azt az idopontot,amelyben az állam pénzügyi helyzete megengedi a hadikölcsönők valorizálásét . -Addig is,amig ennek ideje elérkezik mindazok,akik a hadi* kölcsön j egyzés következtében súlyos anyagi' helyzetbe jutottak, a pénzügyminiszter ur Ígérete szerint segitségben részsúlnek. A pénzügyminiszter urnák azt a kijelentését is szikesen hallottuk,hogy a közelmultbun lezajlott tőzsdei manővereknek egyszersminuenkorra elejét veszi. Természetes,hegy nem lehet a nadi. ölesönöket spekuláció tárgyává tenni. Reischl Richárd országgyűlési képviselő igy nyilatkozott: - Nagy elismeréssel kell adóznunk a pénzügyminiszter urnák., hogy eleget tett a nadikölcsönök ügyében megnyilatkozó kivansagoknak legaluob aboan a részben,hogy kilátásba helyezte a hadikölcsön valorizációjat.. Helyes* lem.,hogy kategorizálnak az ésjegyzők és a konjunkturális hadrkölcsöntulajdonosok között. A spekulánsok semmiasetre sem húzhatnak hasznot a hadiköicsonökből, ellenben azok, akik a hajbórü idején békekoronaikat fektették hadikölcsönbe s ezáltal hazafias kötelességet telj esitettek,megérdemlik a kárpótlást.Bar azt mondja a pénzügyminiszter, hogy az ősj egyzókről meg vannak a kimutatások, azt ^hiszem,ezeknek megallapitasa nem kis feladat lesz.Mindenesetre az első lépés megtörtént és ez megnyugtathatja a közvéleményt .AZ ország óhaja az volt, hogy ne vegyék el a nadikölcsönök valorizációjának lene tőségét, sőt mihelyt lehet, történjék is meg a valorizáció, a képviselők pedig a választások során progrümmbeszédeikben kötelezték'is magukat a hadikölcsönvaloriza.ció követelésére . /TPnl -irt . Vriir ../ ' -