Hetikiadás, 1928. január-július
1928-01-24 / 4 [1513]
H-rc a nemzeti gondolatért a ma,.,.y-r zenén keresztül. ^ r ' ta: Raffay Sándor ev. püspök. Azok a magyarok, akik aggódva figyeltek, hogy az idegen zene mint szőritja ki a magyar zenét, a Magyar Zene Barátainak Országos Egyesületébe tömörültek és harcot inditottak nemzeti zenénk megmentésére. A hadjárat célja az idegen lélek, az idegen szellem, az idegen szokások visszaverése ós a magyar lélek, magyar saellem, magyar szokások és hagyományok uralomra juttatása. Olyan cél ez, melynek elérésére és kivi vására az egész ma yar nemzetnek teljes fegyverzettel táborba ke.ll szállnia. , A tömörülésre a jogot és az inditást a tulajdon lelkünk izzó magyarságának ébredést és cselekvést parancsoló kényszerűségéből merítettük. Nem tudtuk tovább tétlenül elnézni a magyar öntudatnak azt a fenékig ható romiásat, amely mint a hömpölygő ar, minden tisztes nemzeti szokást beiszapol, megöl és eltemet. Nem tudtuk tovább tétlenül elnézni, hogy a nagy erővel, tetszetős külsővel, sok ügyesszavu szószólóval és hatalmas hadsereggel reánk zúduló idegen szellem hogyan fojtja meg a tulajdon lelkünkben az apáinktól örökül maradt ősi ma 0 yur sajatossagainkat, hogyan vetkőztet ki ősi tisztes szokásainkból és hagyományainkból s hogyan cseréli fel legdrágább lelki értékeinket nemzetközi selejtes portékával. Nem birtuk tovább tétlenül elnézni, hogy egyik legnagyobb kincsünket, évszázados gyönyörűséges magyar zenénket hogy.n szorítja hattérbe, hogyan fertőzi meg, hogy.n forgatja ki hamvas szépségéből az a négerfoltos nemzetközi zene-fél3zegség, amely ugy száguld ma végig ezen a múltját el• veszitett, jelenével megrí-sonlott, jövendője utján még meg nem t-lalt szerencsétlen világon, mint a fertőző járvány, amely minden Ízlést, minden erkölcsöt megfertőz és megszeplősít mentnetétlenül.. Nem birjuk tovább tétlenül elnézni,hogy a magyar dal és a ma• gyar zene, amelyben a nemzet lelke és szive olyan csodalatosán szép, olyan édesen meleg, egyszerűségében és közvetlenségében is olyan megragadó és örökéletre méltó felséges melódiákban csendül szivboi szivbei, hogy ez a magyar dal és magyar zene idegenné váljék lassanként a tulajdon honában. Pedig mar erre az utr- tértünk. A mai nemzedék maholnap mar inkább kivanja és joboan szereti a zajos és művészietlen, nem a lélek és a sziv nemes érzéseire, hanem az érzékek buja ösztöneire szamitó idegen zenét ós idegen dalt és maholnap mar meg sem érti azt ^ nemes magyar muzsikát, amelyben benne lüktet apáinak rég porló szive, megzendül őseinek rég elült öröme, vagya, reménysége, álma, megszólal a régi magyar dicsőség és gyász, büszke akarás és pusztitó csüggedés egyaránt. Aki pedig a magyar nótának a lelkét beszédét mar meg nem érti többé, az lehet a beszédjében, de nem lehet többé a szivében magyar. Mert egy nemzet muzsikája annak a nemzetnek a lelki világát szólaltatja meg. Ha valahol, ugy a dalnál igaz a mondás, hogy a sziv teljességéből szél a száj. Egy nemzet nemcsak a nyelvében, hanem a zenéjében és a dalaiban is él. Ezekből tárul elénk a nemzetnek nemcsak a jelene, hanem a múltja, kultúrája, gondolkodása, érzés világa, jelleme és erkölcse, életfelfogása, álmainak rejtett világa és egész történelme. Kevés népnek vüh nemzeti zenéje, de talán e yiké sem olyan jellemző, mint a magyaré. A ma yar zene a magyar lélek legősibb, legnemesebb, legőszintébb megnyilatkozása. A közmondásban a nemzet gondolkodásmódja és világnézete, a"dalban és zenében a nemzet érzésvilaga szólal meg. Igy a magyar zene törtenetéből meg lehetne irni a magyar nemzet, történetét , ha egyáltalán ismernék a ma^y-r zene történetét. De még nem ismerjük s ennek a megismerése és felkutatása is a jövő feladata, líégy-ötszáz esztendőre azonban mar most is visszatekinthetünk és ez is • elégendő arra, hogy a multak örökségéből lerakhassuk a magyar zenekultúra jövendőjének alapjait. Mert mi a jövendők szamara dolgozunk. A magyar zene eddig dúsan buzgó ke,tos forrását, a népies zenét, melyben a dal szövege és zenéje egyszerre születik és a müzenét, melyben - d-1 szövege és zenéje később lép egymással h„zassagi frigyre, mi egy mederbe szeretnénk tériteni. /folyt, köv./
