Hetikiadás, 1928. január-július
1928-07-10 / 28 [1513]
u A sz o ciáldemokrácia és a bolsevizmus. " A világháború nemcsak országokat tépett össze,hanem igen sok fogalomnak a jelentőségét megváltoztatta és sok, addig nagyhatalmúnak tartott bálványt rombclt össze. Ez utóbbiak közé sorozható a szociáldemokrácia,mely Marx elméletén, a prolotariátus nemzetközi szolidaritásán,az osztályharc alapján épült fel. A legújabb időben sokszor esik szó a szociáldemokráciáról és sckan vallják, tisztán csak árnyalatilag különbözik a bolsevizmustól. Ezt a tételt különösen vallhatjuk mi magyarok,akik a saját bőrünkön tapasztaltuk meg,hogy a bolsevizmus a szociáldemokrácia édosgyermeke és hogy az egyik ép olyan katasztrofális az emberiségre,mint a másik * /a sz ocial Azok között,akik a bolsevizmus és/demokrácia összefüggésével foglalkoznak, igen előkelő helyet foglal el Bernát I stván, a Magyar Gazdaszövetség elnöke,a Magyar Nemzeti Bank alelnöke,aki egyik legnagyobb képzettségű szociológusunk és akinek a szava nemcsak itthon.hanem az egész világon súllyal esik a latba. "A szociáldemokrácia és a bolsevizmus" cimmel Bernát István nagyon érdekes tanulmányt bocsátott a nagyközönség elé.A tanulmány Bernát Istvánnak a Magyar tudományos Kadémiában tartott székfoglalója,amelyben ritka világos okfejtéssel egyrészt igazolja a bolsevizmus ás szociáldemokrácia azonos elvi alapjait. így legszervesebb összefüggését, másrészt kifejti, hogy sehol a világon Marx elméletét megvalósitani nem tudták,sem bolsevista, sem a legszelídebb szociáldemokrata alapon,bármennyire is Marx híveinek kezébe került az uralom. Bernát István kimutatja,hogy a szociáldemokrácia vezető gondolata több,mint 50 éven át a háború lehetetlenné tétele volt. Erre hivatkoztak, a szociáldemokrata apostolok, s mint dogmát verték híveik fejébe. Amikor azután elérkezett a döntő óra,.a nagyhatalmú szociáldemokrata vezérek még csak meg sem próbálták dogmáikat megvalós itani, s a haboru veszedelmét elhárítani. Ebből kiderült az,hogy vagy nem gondolták komolyan a vezérek azt, amit hirdettek,vagy nem volt erejük és bátorságuk elveiknek a gyakorlatban való megvalósítása- * A háború termelte ki a szociáldemokráciából a bolsevizmust. A bolsevisták nem tartották elégnek a magántulajdon megsemmisítését és a termelő eszközök szocializálását,amivel a szociáldemokraták megelégedtek volna,hanem a termelés szocializálását'igyekeztek megvalósítani. Alkalmuk nyilott elméletük megvalósítására Oroszországban s most, 10 év tapasztalatai alapján mindenki látja,hogy a szociális termelésből nem jólét, hanem a nyomor fakad. Látják ezt maguk a bolsevikiek is,a hatalmuk fentartása érdekében már is sok engedményt tettek: a kapitalizmusnak. Ennek dacára a bolsevikiek buká§a nem késhetik soká. Nemcsak a bolsevizmus,hanem a szociáldemokrácia sem tudta elveit sehol megvalósítani. Németországban 1918 őszén a hatalom a szociáldemokrácia ölébe hullt.A hatalmas szociáldemokrácia visszarettent a szocializálástól és mindössze annyit merészelt,hogy kinevezett egy bizottságot a probléma tanulmányozására. Azaz igyekezett ezzel a felelősséget másra hárítani. Agrárprogrammját is mellőzte, s meg se kísérelte programraj ának egyik fő pontját, a földbirtok szocializálását. Ugyanígy történt Ausztriában is.Itt is a szociáldemokraták kerültek uralomra,de prograramjukfcól semmit sem tudtak megvalósitani.Ugyanezt lathatjuk mindazokban az országokban,ahol a szociáldemokraták kormányhoz jutottak. Angolországban a szociáldemokrata párt igen jelent ős, de eltérőleg Marx tanításaitól,még ma is mutat eredeti nemzeti vonásokat.Emlékezetes Mac Donald kormányzása,amely Marx tanításaiból semmit sem valósított meg./Folyt.köv./
