Hetikiadás, 1928. január-július

1928-02-14 / 7 [1513]

A magyar pénz történőimé. Egy nép történelmében a pénz történelme mindenesetre az illető nép letelepedésével, a lakhely állandósulásával veszi kezdetét. Nyilvánvaló,hogy a Don tövében,vagy Etelközben,sőt a mai Magyarország területén élő magyarságba vezérek és fejedelmek korában.az első kalandozások idején saját nemzeti vonatkozású pénzt nem ismert,sót egyáltalán alig ismerhette a pénzt. Ami idegen pénzt kalandozásamk alkalmával összeszedtek, kezdve a szamonida dirrhenektől a lombard Berengar-féle és pápai dénárokig, azt sokkal kevésbbé kereskedésük lebonyolításának eszközéüL.mint inkább kilyukasztva haj-és ruhadiszképpen használtak. » Az adás-vételt csereüzletképpen bonyolították le^melyben értékmérőül hadfelszerelési tárgyak,ruházkodási kellékek,állatok,állatbőrök szerepeltek. Önnálló pénz nyomát a magyarság életében elsőizben az időkben fedezhetjük fel,amikor a magyar államforma a királyság lett. A történelmi leletek azt bizonyítják,hegy az első magyar pénz alapja a franknémet mintára vert dénár volt,amely aranyból készült és amelyből harminc darab 23.3 grammot nyomott. Szent István király az első pénzverő mestereket Bajorországból hozatta és.az akkori magyar-germán barátság és a királyi házak összeköttetése következtében válik magyar pénzzé a frank-denar. Ennek a pénznek elő-és hátlapján egy kereszt volt,egyik oldalon "Regia civitás",vagy "Pannónia" felirat,több változatban,mig a másik oldalon a király neve.. Ez a forma,némi változatokban, végig megmaradt az Árpádok idejében.Ugyanez időkben aprópénzül az obulus szolgált,melynek magyar neve nem maradt fenn._ • . Szerepeltek azonkivül III.Béla idejében úgynevezett lemezpénzek /bracteotok/ amelyeknek csak egyik oldala volt kiverve. IV.Béla királynak a tatárjárás után vert réz-szükségpénzein jelenik meg először Szűz Mária alakja karján Jézussal,"Sancta Maria" felirattal. Az Anjoukkal olasz kultúra terjedt el .magyarorszagon,mely egyúttal az olasz pénz formait is behozta az országba. Róbert Karoly verette először a florenci aranyak mintájára, az első lapján stilizált liliomot /jlorenus/ ás "Carolus Rex" faliratot,hátlapjan szt.János alakját és "Sf. ' Johannes" felír., tot viselő forintot, vagyis Florenust, amelynek súlya középértékben 3.a gramm volt. Ugyancsak Róbert Károly verette az első ezüst garasokat, melyeknek elnevezése ;

JJgrossus"-ból ered. Az ezt követő időkben nevezték,az aranyforintot dukátnak is, amely elnevezés a velencei zechinok feliratából eredt:"Sit tibi Christe datus,quom tu regis iste ducatus" .Nein mint külan pénzegység ,hanem bizonyos összeg, ötven garas,jelzésére vonatkozott a gira név. Corvin JÜátyás alatt jelent meg a kettős aranyforint,.egyik oldalán Szűz Máriával és Jézussal,"Patrona Hungariae"körirattal. Zsigmond ura ködása alatt verték rossz ezüstből úgynevezett quartingokat,németül viertling,amiből lett a magyar fitying. II.Ulászló v retett ötszörös aranyforintot is előlapján az ak kori magyar címerrel,hátlapjan Szűz Máriával.§ alatta verték az első tallérokat is,melyek elnevezése a csehországi Joachimsthalból / JoachiméThaler/ 'ered. A XVI. században vertek ezüstből és aranyból Körmöcílányán Szent György tallérokat,melyek akkorák voltak,hogy nyakba akasztva egy-egy puskagolyót vagy kardvágást jól kivédtek és igy maradt fenn róluk a katonák közt- a babona, II.Lajos nevéhez fűződik a hármas aranyforint. Forint alatt különböző időkben különböző pénzegységü és formájú pénzegységet értettek.A forint elnevezés egyébként megmaradt 1892-ig, mikor is azt az osztrák-magyar koronaérték váltotta fel. A Habsburgok trónrajutása után a magyar pénz fokozatosan elveszítette magyar jellegét és az osztrák örökös tartományok pénzéhez idomult Hogy ugy mondjuk "félhivatalosan7 azonban eizonyos pénznemek egész a magyar függetlenségi harcok végéig bizonyos értékdovalvalődás mellett fenn' tudták tartani magukat.Ilyen volt a XVII.század végéig fennmaradt bomlott fnrint rnnlír ól 1-n+.t áfi nn 1 tnr; hn 1 . /ÉV*! vt-Tföv. / * - n.