Hetikiadás, 1928. január-július
1928-07-17 / 29 [1513]
Elhamarkodott válasz. Bármennyire különösen hangzik, hogy a népek szabadsaga nevében egyetlen egy nemzet Önkénye szabhassa meg az államok határait, mégis nyilvánvaló tény az, hogy a középeurópai jelenlegi helyzet kialakulásának ás fenntartásának egyes-egyedüli oka a francia külpolitika túlságos sulyu követelése. Egyetlen mas államnak sem áll érdekében a jelenlegi viszas helyzet fenntartása és az sem bizonyos, hogy csakugyan szolgálja-e a jelen helyzet teljes mértékűén a kitűzött célt. A történelmi fejlődés, a gazdasági, a néprajzi, a földrajzi helyzet egytől-egyig mind tiltakozik a középeurópai mesterségesen összetákolt helyzet ellen és csak - francia kalpolitik.a ragaszkodik görcsösen, mint a fuldokló az utolsó szalma szálhoz, a jelenlegi helyzet fenntartásahoz. Maguk az érdekelt államok érzik elsősorban jelenlegi helyzetük tarthatatlanságát és talán már érzik azt is, hogy mikápen pattognvk le egymásután az államokat összetartó pántok. Még maga a Népszövetség is vonakodik az uj helyzet által teremtett kötelezettségeinek teljesitésétől. öz az utóbbi tény pedig mar önmagában hordja az előzően reáháritott rendelkezések elitélését. Jogosan kelthet általános csodálkozást az is, hogy Anglia kormánya ahelyett, hogy mérséklő befolyást igyekezne továbbra is gyakorolni szövetségesének, Franciaországnak, mindenesetre túlzásba vitt középeurópai politikájára, úgyszólván nyakló nélkül siet minden erejével odafüzni magát a francia külpolitika vontató kötelére és minden meggyőzéstől és politikai mérlegeléstől elzárkózva egyedül a kisantant érdekeinek iparkodik mindenképen kedvezni. A balkáni lelkiismeretlenség és elvaduitság támogatása pedig mindenesetre elég nagy önmegtagadást kivan az emberi művelődés vezetőhelyén álló angol külpolitika irányi tóitól. Az optánsperben elfoglalt magyar jogi álláspont nyilvánvaló igazsága előtt ma már nagyon bajos szemet hunyni, mert hiszen világszerte a ligelőkelőbb politikusok és legkiválóbb nemzetközi jogászok tömegesen hirdetik messzehangző szóval annak cáfolhatatlan igazságát és ha Chamberlain angol külügyminiszter mégis egyszerűen "nem ,,-mel felel ebben a kérdésben, akkor ez csak azt jelentheti, hogy valamilyen magasabb erők érvényesülnek és megtiltják a nyilvánvaló igazság elismerését és érvényesítését. Nagyon is valószinü, hogy a nemzetközi helyzet kialakulása és az e körül keletkezett nemzetközi viták elintézése körül szövődött szálak meszsae elvezetnek és ezeknek'a szálaknak összefonódásából jött létre az a vontat 0 kötél, melyen most a francia külpolitika maga után vonja a hatalmas XAnglia külpolitikáját. .az. Az is bizonyos, hogy a kisantant államok jél befészkelték magukátVEurópa sorsát intéző hatalmaknál. Nehéz őket most onnan kimozdítani. De- mégis csak remélhető, hogy egyszer majd kinyi lik a szemük a nyűg-ti nagyhatalmaknak és észreveszik azt a na^y szakadékot, ami a hevenyészett balkáni államok és a régi történelmi országok műveltségi viszonyai és államfenntartó ereje között fennáll és keresni fogják még az alkalmat az igazságtalanságok jóvátételére. A román állam alig néhány évtizedes fennállása alatt aligha érdemelhette ' kiír • a& osztatlan érdeklődést, ami minden elfogadható ok nélkül, területének oktalan nagyradagasztásában, a sokkal magas^.ob műveltségi fokon álló, nagy történelmi multu ^rdály odacsatolásábanS nyilvánult meg. Az , hogy Mária román királyné angol hercegnő, mégsem Defö'ivásolhatja annyira a magyarok ellen az angol hivatalos politikát, mert hiszen az angol királyi családban egyszer talán megszólalhat még majd ^hádey ClaucÜ.grófnő vére is. román királyi család botránya, a trónörökösnek tróntól való megfosztása, az a kinos hatást keltő magaviselet és siránkozás és az igazságnak brutalizálása, amit Románia képviselője nyiltan tanúsított a népszövetségen és az alárendelt kisebbséggel szembenyHemtelen bánásmód bizonyára megrendítette azt a szimpátiát, ..mit Londonban Románia valaha is megszerzett, ~f~ b f- foz-oJLcA ta *" /folyt, köv./
