Hetikiadás, 1928. január-július
1928-02-21 / 8 [1513]
jr • •• -, _ / . . , , Kszekció Keszul a gazdaság i aicaaemiak reformja. A mezőgazdasági tanulmányi bizottság elkészítette javaslatát. t A földművelésügyi kormány most késziti elő parlamenti tárgyalásra a gazdatiszti törvényjavaslatot, melynek célja az,hogyha magyar földbirtokok szakszerű kezelését biztositaa,egyben a képzett gazdász számára elhelyezkedési lehetőséget adjon. Ugyanakkor az a terv is foglalkoztatja az illetékes f öldmisre lésügyi köröket,hogy a gazdatisztek képzését magasabb színvonalra emeljék. Ezzel a kérdéssel már behatóan foglalkozott a mezőgazdasági tanács tanulmányi albizottsága. A bizottság tárgyalásainak eredményéről annak elnöke,Buday Barna gazdasági főtanácsos a következőket mondotta: - A mezőgazdasági tanulmányi bizottság legutóbb elvégezte a gazdasági akadémiák reformjának elökészitését.A reformot az tette szükségessé,hogy a gazdasági akadémia létrejötte óta a mezőgazdasági tudomány fejlődött és gyarapodott a kutatások eredményeivel és gyakorlati tapasztalatokkal és igy a régen megállapított tananyag bizonyos hiányokat mutat. Az is megállapítható,hogy a három éves tanulmányi időbe nem szoritható bele mind az az anyag,amelyet a korszerű,modern gazdának ismernie kell.A tanügyi férfiak régebb idő óta sürgetik a szorgalmi időnek három éléről négy évre való kibővítését,hogy egyrészt a meglévő tárgyakat nagyobb terjedelemben adhassák elő,másrészt olyan uj tananyagot is be vezethessenek,amelyeket a régi tanterv nem ismer. - A tanterv szaporítása szükségszerűen magávalhozza a szor gq_lmi idő kibővítését,mert a tanuló ifjúságot, melynek idejét a mai anyag is eléggé igénybe veszi,nem lehet túlterhelni. - A tanulmányi bizottság foglalkozott azzal a tervvel is, hogy nem lehetne-e tehermentesíteni a gazdasági akadémiát azáltal,hogy a gyakorlati képzőt külün választanák és ez nem az akadémia keretében történnék, hanem -mint Kémetországban is- a középiskolát követpen egy-két éves magángyakorlat végzése volna kötelező bizonyos kijelölt és ellenőrzés alatt álló gazdaságokban. Az innen kikerülő ifjak jutnának az akadémiára,ahol csak elméleti oktatást nyernének. Ezt a rendszert Németországban már bevezették és nálunk is sok hive van. - A tanulmányi bizottság mégis a mellett foglalt állast,hogy az elméleti és gyakorlati oktatásnak együttesen kell történnie, a gazdasági akadémián.Németországban ugyanis az indokolja a külön gyakorlati és külön elméleti oktatáat,hogy a felső gazdasági iskolák nincsenek felszerelve a megfelelő gazdasagokkai.Nálunk ezzel szemben az a helyzet,hogy az akadémiák kitűnően felszerelt tangazdasággal rendelkeznek és az előadók szakszerűen mutatják be gyakorlatban is a. mezőgazdaság minden ágát,mig az egyes gazdaságokban inkább egyoldalú gyakorlati kiképzésben lenne részük a hallgatóknak. Ezek a szempontok érlelték meg a bizottságnak azt az elhatározását,hogy továbbra is az akadémiák keretűben kívánja folytatni a gyakorlati képzést. _ - 1 tanulmányi bizottság fezükségesnek tartja a szorgalmi idő négy évre való kibővítését.Eddig az elméleti rendes tárgyak száma 32 volt, és ezenkivül d rendkivüli tárgyat vett be a bizottság a tananyagba,hogy módot adjon a hallgatóknak arra is,hogy különleges nyelv-és szakismereteket is^ szerezhessenek. Az akadémia elvégzése után elnyert oklevél gazdatiszti állásra is képesit azoktól azonban.akik állami szolgálatba lépnek,a földmüvelésügyi kormány külön államvizsgab is kíván,amelyet két évi gyakorlat után lehet megszerezni,Te mészétesen gondoskodni kell a tanerők szaporításáról és a gazdasági akadémiák jobb dotációjáról is. - A szorgalmi idő felemelésével kapcsolatosan időszerű az a kívánság is,hogy a gazdasági akadémiák külső jelekben is megkapják a főiskolai jelleget.A tanulmányi bizottság azt az álláspontot foglalja el,hogy szükségesnek tartja a főiskolai jelleg kidomboritását.
