Hetikiadás, 1928. január-július
1928-03-13 / 11 [1513]
Il.sz.l928.már9ius 13. IO, 01121Titulescu haragszik. i - i • • - • Mikor Titulescu román külügyminiszter Genfben a népszövetségi tanács ülésén látta, hogy ügyük elveszett és töbre nem terem számukra babér, éktelen botrányokat rendezett haragjában. Az angol lapok leirása szerint a népszövetségi tanács tagjai majdnem kővé dermedtek a meglepetéstől,amikor Titulescu verekedés kedvébon visitozni kezdett és könyvekkel dobálózott, végül pedig sirva kifutott a teremből. Az egyiktlap szerint a balkáni"adiplomata ugy viselkedett, mint egy iskolásgyeraiek, egy másik pedig egyszerűen szemtelensédnek minősiti Titulescu válaszait. Az egyik párisi lap szerint Briand francia külügyminiszter Titulescunak minden siránkozása és fenyegetése ellenére, hogy leaiond tárcájáról es ott hagyja a Népszövetségét, a magyar álláspontot támogatta. Ez a balkáni eljárás és az angol sajtónak ahhoz fűzött megjegyzései felmentenek minket minden kritika alul. A nagyhatalmak képviselői most már beláthatják, ha akarják, hogy milyen képességű és modorú államférfiakat dédelgettek eddig és mennyire selejtes társaságba keveredtek a kisántant kedvéért. ^ e<--~ A aiagyar köz'vélemény az eddig szerzett kesrerves tapaszta. latok alapján azt hitte, hogy a genfi Népszövetség nem más,mint nagy emberek és államférfiak kisded játéka,mely azonban véres komolysággal, de annál nagyobb felelületességgel dönt népek és nemzedékek sorsáról. Most a tanács, ugy látszik, mégis csak megemberelte magát. A maggtar optánsok ügyében,mely ez alkalommal éppen tizenkilencedszer foglalkoztatta a Népszövetséget,végre mé&is rájöttek, nem lehet többé elhomályosítani azt a tényt, hogy a magyar álláspont a tiszta igazság alapján áll és mikor mar a világ legkiválóbb nemzetközi jogászai kivétel nélkül^ csaknem egytől egyig nekünk adtak igazat, végre valahára felénk hajlott és a politikai csavaros utakról jogi térre terelte az ügyet. Ezért haragudott meg a balkáni külügyminiszter és ezért visítozott csapdába került paJUfcány módjára. Először történt az ugyanis,hogy a Népszövetségen a győztes nagyhatalmak egyik volt szövetségesükkel szemben egyhangúlag foglaltak állast a világháborúban elleniLJc harcolt nemzet igazsága mellett. Hiába emlegette Titulescu,hogy a bilághaboruban az antanthatalmak oldalán harcolt Rómahiti, hiába hivatkozott a közös harcokra és közös győzele.are, - minden hatás nélkül hangzott el. szava. Mikor pedig Titulescu nagy hangon kezdte emlegetni Románia győzelmeit, Briand idegesen rántott egyet vállán.Chamberlain lenézően mosolygott és egyszerre váratlan derültség futott át a termen. Igen fontos eseménye volt ezeknek a tárgyalásoknak az is, hogy a nyugati nagyhatalmak képviselői nyilvánosan elismerték: milyen közve txenül fenyegeti a veszély a dunai államok körében az európai békét,Ennek felismerése és beismerése azt is jelenti,hegy a jelenlegi helyze t.melyst a világháború után olyan felületességgel megalkotott és olyan kegyetlenül ránk .kény szer itett trianoni béke tereaitett meg : - rossz és tarthatatlan. Végfe is egyszer már be kell látni és meg kell szüntetni az igazságtalanságot és nem lehet az európai békét továbbra is a kisantant államok szuronyai,-n'ak hegyére alapitani. Az eur pai téke szempontjából ez nem is lehet biztosíték,mert,mint a jelek mutatják: a kisantant milliói szúronyerdője ingadozik,mint viharban a nádas és már is szokatlan rettegés szállta meg a kisantant sziveket a magyar határra érkezett néhány vagon gépfegyveralkatrész hirére. Titulescu ezt az esetet is ki akarta használni,de ebben az esetben is felsült. Hiáb követelte a kisantant, hogy küldjék újra Magyarországra a szövetségesközi katonai ellenőrző bizottságot, hiába kérte,hogy a Népszövetség rendelje el legalább az invesztigaciónak nevezett katonai nyomozást,mert a népszövetségi tanaes mindezt nem tartotta szükségesnek és az ügyet nem tekintette ehhez elég fontcsnak,hanem megelégedett azzal,hogy az ügyet megvizsgálásra háromtagú bizottság elé utalta. " *.
