Hetikiadás, 1928. január-július

1928-07-17 / 29 [1513]

Balog Estván tiz tallérja. / folytatás./ A külömbség kettőjük között csak az volt,hogy az egyik tudott róla ás ezért boldogm és nyugodtan elaludt,a másik pedig nem is sejtett semmit s talán ezárt aludt olyan boldogan ás nyugodtan. Néhány nappal később a forró ás tikkasztó nyári éjszakák egyikén,amikor az álom tündére óvatosan elkerülte hivőnek és hitetlennek a szemét,Balog Estván légvárakat épitett azon a tiz talléron,amelyet a bodzabokor tövében biztonségban tudott.'ígysaerre kedvet kapott rá,hogy kincsébe gyönyörködjék. Elképzelhető volt rémülete és kétségbeesése,amikor a kiásott agyagkorsóban a pénznek csak hült helyét találta.Az előbb emiitett légvár egy szempillantás alatt romokba hevert.Bármennyire is turkált a felásott gödörben a tiz tallérnak nyomát sem találta. Mint a kivert kutya kullogott be a viskójába.Nagy sor volt ez őkelmére nézve,mert keserves munkájának gyüöiölcsét látta veszendőbe menni .Álmatlanul forgolódott kemény fekhelyén ... Ki lehetett a tettes ?Ki más,mint Ahmed aga.Ö 1 ikik legközelebb,csak ő láthatta mi történt azon az éjszakán,amikor a kőkorsót elásta ... hagyja neki a tallérokat?Azt már nem... Elvegye tőle ?.Mindenesetre!...De hogyan ?Erőszakkal?... Azt^nem lehet,mert a helyőrség ket másik vitézét segitségül hiva Ahmed aga,ők hárman ugyan keményeik elbánnának ve le.. .Panaszol ja be a soklyósi bégnek ? Avval nem ér semmit,mert vagy Ahmednek ad igazat az ő meghallgatása nélkül, vagy,ha jókedvében t-lalja a béget, legjobb esetben berendeli ^hmed agát kihallgatásra.Az pedig mindent le fog tagadni,segitségül hiva esküjében az összes mohamedán szenteket ... A pénzt még sem k-pja vissza. Már pirkadt keleten -.z égbolt,mire valami okosat kifőzött. Ahmed aga éppen délutáni csibukját szivta,mikor a ház felé látta közeledni Balog Estvánt.Rögtön arra gondolt,hogy szomszédja rájött a lopásra és most emiatt keresi.Azonnal törni kezdte a fejét,miképen utasitja vissza a«lopás vádját. - Isten jó nap,emberséges aga - köszöntötte a törököt.- Váljék egészségedre az ebéd. - Mit akirsz gyaur ? - kérdezte mogorván a csausz* - Tanácsot kkarok kérni tőled. - Azt kaphatsz ... Mi bajod ? Bajom ni§csen,hál Istennek,csak nagy gondban vagyok,Elmúlt héten mint tudod,eladtam csacsimat.Az érte kapott pénzt jól elrejtettem.Tegnap a szomszéd faluban kerestem néhány petákot,megtakarított pénzem is van néhány tallérnyi ... Adj tanácsot,vitéz aga,mit tegyek véle? Ahmed a hallottak után barátságosabban kezdett beszélni. A vizhordő folytatta. - Otthon nem merem tartani,fálek a tolvajóktól.Ismerősre nem merem bizni.mert az letagadja.Te azonban,derék csausz,egész nap a világ során hanytorgatod agyadban, bi zoflára tudsz nekem jó tani esőt adni... - Tudok - felelte Ahm\d aga,akinek agyában megfogmnzott a terv a többi kincsek megszerzésére. - Igazad van,hitétlen,otthon nem őrizném,mert könnyen ellophatnák a tolvajok ... én a te helyedben biztos helyre ásnám el,olyan helyre,amelyet rajtam kivül nem ismerhet senki.... - Köszönöm a jótanácsot derék aga,mindjárt tudtam,hogy jó helyen járok... Ugy teszek mint mondád,Kincseimet elásom a többihez,azt a helyet rajtam kivül úgysem ismeri senki.Egyszer majd meghálálom a szívességedet. Isten áldjono Ahmed Aga a vitéz csausz, türelmetlenül v.rta az éj sötétjét. Egyik pipát a másik utan szivta.Zsebében érezte mar a zsákmányt.Efölötti örömében,meg azon is,hogyan fog ő ezen a gyaur kopeken kifogni, széles vigyorgásra húzódott a semmittevésben jól kigömbölyödött arca. / folyt köv./ ^