Hetikiadás, 1928. január-július
1928-03-20 / 12 [1513]
(SKSNbra I*Iinct«n jog fentartú/dvQ( • Kézirotnak feKintendá • Házi /ol(«oro/lt4r- G<S<XSSZJ H 6 t i k i a d á s. ,• . 12, az* ÖRSXÁGüS LEVÉLTÁR 1928 március 20. Kszekció U, oldal, A gen f i határozat visszhangja. A genfi ?7ó"pz..Ö7 etieg legutóbbi ülésszakán elért eredmények nagyon érte'kesek ugyan, de még mindig messze vagyunk az igazság érvényesülésétől. Mégis már most megállapitnató, hogy ötben a perben, amely a kisantant és Magyarország között folyik és amelynek csak vetületei a most tárgyalt ügyek, nem a? anyagi siker a döntő, hanem mindennél előbbrevald az erkölcsi siker! vagyis az, hogy a világ közvéleménye megértse és méltányolja a magyar igazságot és a magyar ügy mellé 'felsorakozzék.' Ebben van a nagy sikerünic és ezért van döntő suly-a. a most hozott genfi határozatoknak. Nem szépen hangzó szavak ezek, hanem a világ közvéleménye felénkfordulásának napról-napra élesebb és erőteljesebb megnyilvánulásai mutatkoznak. Ezeknek sorából ez alkalommal csak kettőt emelünk ki. ^z egyik igen érdekes vélemény Svájcból érkezett hozzánk és ebben dr. Stahel zürichi ügyvéd jelentőségteljesen rámutat arra, hogy még csak féléve som mulrtt, mikor az angol felsőházban a legtekintélyesebb kincstári jogi szaktudósok egymás után szót emeltek az optánsper ügyében, hangoztatva a magyar álláspont erkölcsi szempontjainak és .jogi álláspontjának kifogástalan voltát. Egyúttal tiltakoztak az ellen, hogy Magyarországot a hirhedt trianoni szerződésre való'-hivatkozással továbbra is letiporva tartsák. Kiemelték azt is, hogy az ezeréves dicsőséges történelmi multu Magyarországnak különösen Románia részéről állandó megalázása elviselhetetlen megszégyenítése nemcsak Magyarországnak, hanem az egész méltányos san és igazságosan gondolkodó emberiségnek is. A svájci ügyvéd nyilatkozatát azzal zárja, hogy ha a legközelebbi népszövetségi ülésszakig a magyar kérdést nem lehetne megnyugtató módon megoldani, akkor a világ közvéleménye elvárj..i a Népszövetségtől, hogy végre férfias határozattal vessen véget a zsákmány igazságt -lan elosztásakor, minden különösebb érdem ^nélkül^ hatalmas területekkel megjutalmazott román állam garázdálkodásának . Ennél talán még sokkal érdekesebb és fontosabb annak a magasrangu volt berni francia diplomatának a tanulmánya, melyben arra az eredményre jut, hogy a magyarság olyan erő, amellyel számot kell votni.Véleménye szerint sokkal jobb lett.volna, ha az egész gépfegyverügyet, amely alapjab an véve úgyis csak jelentéktelen kérdés, nem kavarják fél és óvakodnak attól, hogy újra felszitsák a régi ellenségek között a gyűlöletet. Briand igen jól ismeri - mondja a francia diplomata, - hogy Magyarország ma is minő erkölcsi és katonai erényekkel rendelkezik és tudja, hogy. megcsonkítás., után is Magyarország nagy nemzet maradt, mert egysége, történelmi múltja és lángoló hazaszeretete nagy erőt kölcsönöz neki. Magyarorsaág meghajolt c. tanács javaslata előtt, ami bizonyára előnyös helyzetet teremtett számára. s Ez a legutolsó, teljesen elfogulatlan és a diplomáciai szakkörökből származó, megállapítás kiválóan jellemzi a magyar ügy" állását. Más jelenségek is mutatják, hogy milyen helyesen allapitja. meg ez a^franria diplomata az igazságot. Magyarország legújabban, a üjemzot.:özi életben akkora súlyt nyert, hogy az angol külügyi kormány jcnú*& látta a bécsi angol követet Budapestre áthelyezni, ami azt mutatja, hogy ' Budapestet most mar Bécsnél fontosabb diplomáciai állomdswholynok tekinti. Ennek a jelentősége annál nagyobb, mert,Magyarország a világ közvéleménye előtt más vonatkozásban is szerepel. Igy legutóbb az amerika Kossuth szobor leleplezése alkalmával Now-Yorkb an"120.000 főnyi ünneplő közönség előtt hódolt az ötszáz tagu magyar hivatalos küldöttség a oagy magyar szabadsághős emlékezetének, miközben az amerikai hadsereg tüzérsége 21 ágyulövéssel tisztelgett. /folyt, köv./ t
