Hetikiadás, 1928. január-július
1928-04-17 / 16 [1513]
/A fényűzés régen és ma, folyt. / Bármennyire összehasonlíthatatlanul nagyobb volt a régi fényűzés,mint a mai,még sem lehet ugy általánosságban megitélni,mert volt bizony annak sok jó oldala is,- sőt haszna is. Igaz ugyan,ha ma szinte elszörnyüködve,pl. a Wesselényi-féle összeesküvés utján gróf Nádasdy Ferenc sárvari birtokán elkobzott ékszerek jegyzékének néhány adatát: egy boglár 118 rubiiűtfaí. és 72 gyémánttal, egy nagy aranyrózsa 160 középnagy és 750 kisebb gyémánttal, aa?anylánc 16 boglárból egybefüzve s mindegyik boglárján 217 gyémánt és 62 nagy szemű igazgyöngy .; egy nyakék 125 smaragddal és 65 gyémánttal stb. s ez igy folytatódik - mai mértékben mintegy hat hosszú ujsaghasábon keresztül s mind ezeknek becsomagolására harminc nggy láda szolgált. Ugyancsak csodálkozunk kuruckori nagyasszonyaink fényűző öltözékein; 1702-ben gr.Bánffyné Bethlen Klára a leánya esküvőjén tiszta aranyfonalból szőtt szoknyában jelenik meg,gr.Nádasdyné ruhájút többez»r valódi gyöngy gyémánt ós színarany boglár disziti,a Rákóczi-árvák egy ruhagombja 251 gyémánttal ós 32 rubinttul ékes. A drága ruhák mellett a cipők,harisnyák hasonlóképpen fényűzők: a kivágott barsonycipot arannyal himezik s igazgyönggyé 1 diazitik,a cipőcsattokát türkiszekkel és rubinokkal rakják ki; a selyemharisnyákba színarany és ezüst fonalakat és arany virágdíszeket szőnek bele; a haj frizurába strucctollakat tesznek s ezeket rubinttal,gyémánttal, smaragddal és zafírral kirakott aranyezüst tokba foglalják. Sok az eladó borkés zle t. - Tervek a borforgalom fellendítésére. A borkereskedelem és a szőlőtermelés már évek óta eladási nehézségekkel küzd főképpen azért,mert a kivitelük eresen megcsappant. Részben könnyű olasz és francia borok hódították el a külföldi piaeainkat,részben p-dig a spekulánsok aláástak a magyar bor hirnevét a külföldön. Csak nemr égéit derült ki,hogy gönci hordókat vásároltak nálunk külföldi borkereskedők,azokba külföldi borokat töltöttek és tokaji bor néven hoztak forgalomba. A földiái ve lésügyi kormány a külföldi nagy városokban magyar borházakat állított fel, hogy népszerűsítse a jó magyar borokat a . küdönböző országokban.A szőlősgazdák legutóbb 20.000 hektoliter eladó bort jelentettek be , de ez a azam hozzáértők szerint nem fedi a valódi helyzetet. Mivel a bejelentés nem kötelező,a gazdák elnunyugolják azt; fel lenét tenni, hogy ennél jóval nagyobb mennyiségek vannak a gazdák kezén. A belföldi fogyasztás fellendülését a magas borfogyasztási adó akadályozza,amely ellen már évek óta küzdenek a gazdák is a kereskedők. Minthogy pénzügyi okokból a borfogyasztási adót továbbra is fenn akarják tartani,más módon kell a bor értékesítésének a kérdését eli ntézni. ÍEegutőbb Kálluy Miklós, szabolcsi főispán memorandumot dolgozott ki erről a - kérdésről és azt a kormányhoz terjesztette fel. az ő tervezete szerint az államnak dumping árakon kellene a magyar bort a külföldön árusítani, tehát alacsonyabb árako 'tmaint amennyibe idehaza kerül. Shh ez ugy lehetne pénzügyi alapot szerezni,hogy az állam az elengedett fogyasztási adók egy részét,hektoliterenként 6 pengőt a aumping céljaira fordítaná. Több,mint tízmillió pengőt lehetne ezen a módon összehozni. Sínnek a pénznek a segítségével több,mint egymillió hektoliter bort lehetne , a külföldre alacsonyabb árakon kivinni, A kérdés gyakorlati megoldása az lenne, hogy minden termelő , vagy hegyközség,amely termelésének egyharmadát külföldre szállította és azt megfelelően igazolni tudja, - mentesül az egész bortermés után esedékes adójutól,és igy a kiszállított bor hektoliterenként 6 pengő dumpinggal mehetne a külföldre. Szen a módon minden keres- j kedő és termelő arra lenne ösztönözve,hogy a külföldi értékesítés e minél l jobban belekapcsol u djon; az államot sem érné pénzügyi veszteség ezzel a megoldással,mivel a forgalom megnövekednek és a szőlőtermelés megnövekedne.' _ _ J J r TU \
