Hetikiadás, 1928. január-július

1928-05-01 / 18 [1513]

Külkereskedelmi mérlegünk és a kivitel fejlesztése

. Irta: Dr. Beck Lajos országgy.képviselő. Külkereskedelmi merlegünk még mindig növekvő passzivitásának végre véget kell vetni. Örökké halljuk a racionalizálás tetszetős jelszavát,amely alatt a termelés és az értékesítés gazdaságosabb keresztülvitelét ér tik. Amerika azonban ez alatt azt a typizálast és a termelésnek egyes nagy sablonokra való visszavezetését is érti,amit Európa egyéni Ízlésre szoktatott közönsége nem könnyen venne be, Ezért nekünk akkor,amikor az Ünio gazdasági elveinek átvételéről beszélünk,nem annyira a termelésnek kove sebbszámu tipusra való vis szaveze tésére , mint inkább annak megszervezésére és kellő formában való elosztásara kell gondolnunk.És valóban a magyar gazdasági életnek rákfenéje éppen abban rejlik,hogy máig sem tudja helyesen számba venni azt,hogy milyen mezőgazdasági ós ipari cikkeknek termelésére vagyunk a legalkalmasabbak, azaz,milyen cikkeket tudunk helyes termeléssel a legkönnyebben fogyasztókézre jutatni. Ezért elsősorban egy termelési katasztert kellene felállítani az illetékes tényezőknek és ennek megállapítása után megkeresni azokat a f ogyasztópiacokat, ame ly ek e cikkek legkönnyeb felvételére alkalmasak, Ü kivitelnek ilyen természetű megszervezése a ke reskedelemnek is elsőrendű érdeke.Nem arról van tehát szó,hogy a kereskedelemmel szemben egy ujabb állami szervezettel szaporítsuk a már ugy is agonterhelt gazdasági éle tankét, hanem inkább arról, hogy a kereskedelem érdekében egyengessük kivitelünk számára az utakat. A közelmúltban fájdalmasan tapasztaltuk,hogy különösen a Balkán felé mindig lekésünk ajánlatainkkal akár közszállitásokról,akár a magánszükséglet kielégítéséről van szó; még ott is,ahol külügyi szolgalatunk e téren megteszi kötelességé t, versenytársaink nagyszerű szerveze tűkkel, gyorsaságukkal, pontos hírszolgálatukkal eíibénk vágnak.Ezért elkerülhetétlen,hogy a magyar állam minden követeégének,konzulátusának kebelében' egy gazdasági érzékkel és tapasztalattal rendelkező olyan közeget nevezzen ki,aki az illető ország gazdasági szükségleteinek éber figyelemmel tartásával, másfelől a rendelkezésre álló hazai ajánlatoknak nyilvántartásával mindjárt az elsők között legyen,akik az illető szükséglet kielégítésére ajánlatot tesznek. Ennek a szolgalatnak megszervezése

;

esetleg hitelbiztosítással a külfölddel kapcsolatban kivitelünknek megkönnyítése olyan feladata az államnak,amelyre az annyit sújtott magyar kereskedelem joggal számíthat.És ha mezőgazdasági termelésünk értékesítésére az elinalt években milliárdokat tudtunk áldozni,nem mindig produktív módon, akkor a mai nehéz gazdasági viszonyok között itt az ideje,hogy kereskedelmüknek is ebben a formában segítségére siessünk. A fiumei kikötő a közel jövőben megnyilik a magyar kereskedelem szamáia. A kormánynak nemcsak az a köte lessége,hogy egy magyar tengerhajózási társaság megteremtésével újra megnyissa Levantéba a magyar kereskedelem útjait,hanem ugyanakkor a íentebb vázolt szervezet megalkotásával lehetővé kell tennie,hogy a magyar lobogó alatt meginduló hajók igazán a magyar kereskedelem szolgálatában álljanak. Az ármentesítés haszna. A népszövetségi kölcsönből a kormány 43.8 millió pengőt fordított ármentesitési és lecsapolási munkálatokra. A nagyszabású beruházásokkal sikerült helyreállítani a régi védőtöltéseket és ujabb területeket is bevontak az ármentesítés körébe. A munkálatok teljes végrehajtása után az ország gabonatermelése mintegy 8 millió métermázsával fog növekedni.