Hetikiadás, 1928. január-július

1928-05-08 / 19 [1513]

Közerkölcsök a vadamban. • . • , . Mint a filozófusuk rég megállapítottuk: az emberi teremtés legfontosabb akadálya az erkölcsi érzék vagy lelkiismeret. Ez az az isteni szikra az embari lélekben, mely arra sarkalj a, hogy a rosszat kerülje és a jót keresse cselekedeteiben; ez érezteti meg vele,hogy - ha mások fel nem világosítanák - mi a rossz és mi a jó,mert ez bünteti meg először, a bűnbánat és félelem 03 toraival,ha a jó,az erény helyett a bún útját választja. A baj csak az - és sajnos,ez a körülmény számos nagy filozófus figyelmét is kikerülte,- hogy az erkölcsi érték,a jóról és rosszról alkotott felfogás nem egyforma mindenütt, ha nem faji származás és földrajzi fekvés szerint változik,úgyannyira,hogy amit az erkölcsi érzék jónak és kívánatosnak talál a földkerekség egyik pontján -azt a földkerekség más pontján az emberi lelkekben kifejlődött erkölcsi érzés rossznak és halálos bűnnek minősiti,amiért a legválogatottabb kinokkal járó halálbüntetés sem elég szigorú. Különösen azóta lett a csalhatatlannak vélt erkölcsi érzék megbízhatatlansága vagy szeszélye fs1tűnő,amióta kiváncsi tudósok a távoli afrikai ós ausztráliai vad néptörzsek társadalmi és erkölcsi életét és erkölcsi világát kezdték behatóan, s kellő megértőképességgel tanulmányozni.. Ezek rájöttek,hogy a megvetett állathál is jobban lenézett "vadak" lelkében is meg van az "isteni szikra" az erkölcsi érzék és lelkiismeret, sőt sok vad törzsnél még jobban is ki van fejlődve,illetve fejlesztve,mint a maga-s ci vili zártsága fehér népfajoknál - csakhogy ez az . érzék egész másként irányitja ott az emberek cselekedeteit és világfelfogu sa t. A wisconsini egyetem jeles antropologusa,dr.Lloyd Frowzer, most az afrikai vadonokban élő fekete néptörzsek erkölesi felfogasát és élétberendezkedéseit ismerteti az amerikai lapokban,Afrika szivében évekig folytatott alapos tanulmányai alapján. A tudós wisconsini tanár hossza és páratlanul érdekes beszámolójából a következő megállapításokat emeljük ki annak megvilágítására,hogy a vadonok lakóinak erkölcsi felfogasa mennyire eltér a miénktől, vagyis,hogy az ő erkölesi érzékük milyen bizarr módon funkcionál,. Dr.Frowzer elmond ja,hugy a vadonokban mint "tenyésztik" a feleségeket,mint képzik ki szakszerűen az apró leánygyermekeket, hogy jó feleségek legyenek. A gyerekek kiképzése 10 éves korukban fejeződik be.Akkor eladják őket,arvfirésen,ócska vasdarabokért. Mindenki annyi feleséget vásárolhat magának,amennyit vásárolni tud. Sőt már a csecsemőt is megveheti. Az asszonyok végzik az összes termelő és házi munkát. Ha valamelyik feleség nem jól viseli magát,a férjnek joga van leölni,mint egy háziállatot.De el is adhatja a megunt asszonyt,ha van rá vevő.. A szegény asszonyoknak nincs alkalmuk megöregedni,mert ha a férj és.zreveszi az öregség jeleit,nem eleget dolgozik valamelyik hitve^hát méreggel pusztitja el. A méregkeverés művészetéről a bálványok papjai,akik egyúttal "doktorok" is, rendszeresen kioktatják a fiúgyermekeket - a férjképző "akadémián",melyen a törzs erkölcsi törvényeit és tradícióit tanulják meg s ahol azt a felfogást ültetik lelkükbe,hogy a nő alacsonyrendü lény,aki csak arra való,hogy a fajjfent rtusának nagy célját szolgálja gyermekszüléssel és a férj eltartásával. Ha egy feleség két évi házasélet után is meddő marad,ugy a férj azt tehet velejárnit akar: eladhatja,vagy visszakövetelheti a vételárat. Ha egyik sem sikerül,migölhet-i . A férj nemcsak az asszonyai felett gyakorol feltétlen rendelkezési jogot, hanem a gyermekei feleta is. Eladhatja és halállal büntetheti őket,de _z utóbbi esetben igazolni muszáj,hogy vétettek a tradiciók ellen.A leánygyermekeket azonban korlátozás nélkül barmikor eladhatják - vagy a hitelezőik követeléseit kielégíthetik a leánykáik, vagy foleségeüc tulajdonjogának átruházás avari. /Folyt.köv./ /