Hetikiadás, 1928. január-július

1928-05-15 / 20 [1513]

A muzeumok, templomok és klasszikus művészetek "örök városáo-n" , Rómáb ai nyilt meg; a legújabb múzeum, mely azonban évezre-dek miié sze tét tárja a világ elé egy nagy eszme szolgalatában: hogy~n imádták és hogyan imádjak Istent a földkerekség minden népei? A Jzent Lépcsőtől, amelyet val .mikor Jézus Iába érin* tett és amelyen ma is cs-k térdencsuszva, minden lépcsőfokon imát rebegve hal dnak fel 3 hivők, a Szent Lépcsőtől csak pár lépésnyire van a Misszionárius Múzeum bejárata, a Pala**o Lateranóban. A négy világtáj minden légrejtetteob zugából is idehordták az emoeri elme és kézügyesség kincseit a hittéri tők. • * . Sz a kiallitás a vallás és a népművészet m.gkapó reyüje. A "Sala dei Papi," a pápák terme, arany és ezüst ötvösmunkák gyönyörű gyűjteménye* megbecsülhetetlen kincsek, amelyeket a hivők ajánlottak fel minden korok pápáinak. De ugyanitt, vitrinekben már felénk ra.yog. a kinai pénzeknek olyan gyűjteménye, amelynek nincs párja az egész földkerekségen.. Egy másik kis teremben a hittéritő martirok vértanusagai és a sokszor realisztikus erejű hatalmas festmények mellett azok a fegyverek, amelyeken még ott láthatók a. vérfoltok, a vallás vértanúinak szörnyű emlékei. És az egymásba nyilő termek hosszú, hosszú sora elénk tárja India műkincseit istenségeiknek szobraiban. Márvány, elefántcsont, porcallan, bronzbalvanyok, szazkaru istenségek riasztó képmásai, köztük kecses palankinok, arannyal és drágakövekkel diszitett hordozható hintók és - a hindu művészet jellegzetes primitívségében a kereszténység ősi szép misztikuma, a tékozló fiu meséjének az egységes szobra. Es s.zinte nyomró1-nyómra követhető, hogy a kereszténység eszméje mint szivárgott be Indiába, Kinaba, Mongol-földre és mint szólal meg japán bronzokon, : mint ölt formát, miután meghódította a lelkeket. Mert nemcsak ~ selyemben, aranyban, finom ötvösmüvekben tör fel isten gondolat.- és a kereszténység eszméje: a primitiv agyagmunkak, sirkövek faragásai éppen ugy, mint ./.z afrikai néptörzsek acélkemény fainak szobr-i mind.ezt mutatjuk, otromb.. vonalaikkal, de ó sor éjükben és naiv ni tűkben. És a szobrok között mindenütt áZ őslakók és bennszülöttek foglalkozásinak eszközei, nyilak, dárdák, kófegyverek, halaszó szerszamok, ^ltűnt népek kultúrájából, egész életéből sokszor csak ez maradt meg: a hit emlékei túlélték magukat a népeket és a hit ma is él, ősi formáját megváltoztatva, de éppen olyan Ősi erővel. nz őri ..si uj múzeum huszonhat óriási termet és hót folyosót foglal le. Bemutatja pedig első: részében a pri.iitiv embert, .ki még csak vadászattal foglalkozott és beérte a természet ajándékaival, ugy aniritifia.pt ., de - ami, or már ismerte az Istenség gondolatát. A másik része ajr emberiséget abban a korban mutatja be, amikor már a természet ajándékait fal is dolgozta és állattenyésztéssel is foglalkozik, a kereskedelem előnyeit is kezdi megismerni és eszerint formálja meg istene képét. -Az utolsó rész pedig a fejlődés legmodernebb stádiumáig visz el bennünket és végigvezet azon az uton is, ahogy a hit fejlődött 33 elterjedt, igazi lelki szükségeképen szaz és százmillióknak. Nem,. nem templom ez a múzeum: és mégis, amikor az 'ember elhagyja, lelke a vallás vigaszával telten ujong fel a napsütésben.