Hetikiadás, 1928. január-július

1928-05-15 / 20 [1513]

A muzeumok, templomok és klasszikus művészetek "örök városáo-n" , Rómáb ai nyilt meg; a legújabb múzeum, mely azonban évezre-­dek miié sze tét tárja a világ elé egy nagy eszme szolgalatában: hogy~n imádták és hogyan imádjak Istent a földkerekség minden népei? A Jzent Lépcsőtől, amelyet val .mikor Jézus Iába érin* tett és amelyen ma is cs-k térdencsuszva, minden lépcsőfokon imát rebeg­ve hal dnak fel 3 hivők, a Szent Lépcsőtől csak pár lépésnyire van a Misszionárius Múzeum bejárata, a Pala**o Lateranóban. A négy világtáj minden légrejtetteob zugából is idehordták az emoeri elme és kézügyesség kincseit a hittéri tők. • * . Sz a kiallitás a vallás és a népművészet m.gkapó reyüje. A "Sala dei Papi," a pápák terme, arany és ezüst ötvösmunkák gyönyörű gyűjteménye* megbecsülhetet­len kincsek, amelyeket a hivők ajánlottak fel minden korok pápáinak. De ugyanitt, vitrinekben már felénk ra.yog. a kinai pénzeknek olyan gyűj­teménye, amelynek nincs párja az egész földkerekségen.. Egy másik kis te­remben a hittéritő martirok vértanusagai és a sokszor realisztikus erejű hatalmas festmények mellett azok a fegyverek, amelyeken még ott láthatók a. vérfoltok, a vallás vértanúinak szörnyű emlékei. És az egymásba nyilő termek hosszú, hosszú sora elénk tár­ja India műkincseit istenségeiknek szobraiban. Márvány, elefántcsont, porcallan, bronzbalvanyok, szazkaru istenségek riasztó képmásai, köztük kecses palankinok, arannyal és drágakövekkel diszitett hordozható hintók és - a hindu művészet jellegzetes primitívségében a kereszténység ősi szép misztikuma, a tékozló fiu meséjének az egységes szobra. Es s.zinte nyomró1-nyómra követhető, hogy a kereszténység eszméje mint szivárgott be Indiába, Kinaba, Mongol-földre és mint szólal meg japán bronzokon, : mint ölt formát, miután meghódította a lelkeket. Mert nemcsak ~ selyem­ben, aranyban, finom ötvösmüvekben tör fel isten gondolat.- és a ke­reszténység eszméje: a primitiv agyagmunkak, sirkövek faragásai éppen ugy, mint ./.z afrikai néptörzsek acélkemény fainak szobr-i mind.ezt mu­tatjuk, otromb.. vonalaikkal, de ó sor éjükben és naiv ni tűkben. És a szob­rok között mindenütt áZ őslakók és bennszülöttek foglalkozásinak eszkö­zei, nyilak, dárdák, kófegyverek, halaszó szerszamok, ^ltűnt népek kul­túrájából, egész életéből sokszor csak ez maradt meg: a hit emlékei túl­élték magukat a népeket és a hit ma is él, ősi formáját megváltoztatva, de éppen olyan Ősi erővel. nz őri ..si uj múzeum huszonhat óriási termet és hót folyosót foglal le. Bemutatja pedig első: részében a pri.iitiv embert, .ki még csak vadászattal foglalkozott és beérte a természet ajándékaival, ugy aniritifia.pt ., de - ami, or már ismerte az Istenség gondolatát. A másik ré­sze ajr emberiséget abban a korban mutatja be, amikor már a természet ajándékait fal is dolgozta és állattenyésztéssel is foglalkozik, a keres­kedelem előnyeit is kezdi megismerni és eszerint formálja meg istene ké­pét. -Az utolsó rész pedig a fejlődés legmodernebb stádiumáig visz el bennünket és végigvezet azon az uton is, ahogy a hit fejlődött 33 elter­jedt, igazi lelki szükségeképen szaz és százmillióknak. Nem,. nem templom ez a múzeum: és mégis, amikor az 'ember elhagyja, lelke a vallás vigaszával telten ujong fel a napsütésben.

Next

/
Thumbnails
Contents