Hetikiadás, 1928. január-július

1928-05-15 / 20 [1513]

Lichtenstein. A Rajna partján és Európa szivében fekszik a maga ^tízezer lakosával. A béke szigete volt,lesz és marad,ameddig fenn­áll. Már pedig e vonatkozásban Lichtenstein örökbékéjéről is bátran beszél­hetünk,mert hiszen fennállását az a uizonjos európai egyensúly biztositja. Az egész.ország megismeréséhez elég két nap bőségesen. Hiszen hosszában egy óra alatt átutazható anélkül,hogy gyorshajtásért meg­büntetnék az embert,széltében pedig gyalog sem kell négy óránál több ahhoz, hogy az államot képező völgyszakadékon valaki átjuthasson. Mezők,szőlőhegyek, gyümölcsösök mélyén rejtőznek a parányi lichtensteini falvak. Az egész országban nincs egyetlen szálloda,csuk apró ven­dégfogadók vannak. Az országnak nem volt szüksége valami élénk idegenfor­galomra berendezkedni. A lakosság udvarias,minden lichtensteini előre köszön. És becsületes. Az elvesztett tárcát époly hiányt lanul visszahozza,mint ahogy nem tugudja le az adószedőnek a jövedelmét. Főváros, mondhmtni egyetlen varosa Vaduz,ezernégyszáz lakos­sal, egyetlen "Fő-"utcájával,a csend,rend és tisztaság mintaképe. Az egész város nyugalma felett az állampolgárok fentemiitett erkölcsössége és három rendőr őrködik. Három rendőr: ennyiből all az államrendőrség,sőt ez szimbo­lizálja egyúttal az a 11., mi véderő t is,mert Lichtensteinban mar évtizedek óta nincs katonaság. A börtön a kormányzó sági palota földszintjén van.Hat köz­ponti fűtéses cella. Rab? egy se. Jelenleg nincs lakó. Vaduz hegyoldalban, fekvő varának tornyán kék-piros zászlót lenget a szél, II. Janos / az agg uimlkodóherceg,az utolsó német monerch^ , csak ritkán rándul le bécsi palotájából országába. Pedig népe különös szeretettel veszi körül. Az ur .'.lkodé Btí esztendős, ez év novemberében lesz trónra jutásá­nak hetven éves jubileuma. Lichtenstein úllamocska ezelőtt '.cétszáz évvel,akkor négy­százezer forintért került a hercegi család tul-j donába. I.János az 1813-iki lipcsei csata után belépett a német államok szövetségébe,ami százfőnyi had­sereg fentartását tette számára kötelezővé. Ez a hadsereg utoljára 1668-ban vonult fel a garibaldisták ellen,visszavonulása után pedig leszerelték a haderőt és pedig alaposan. , Ezeknek az időknek érni ekeit érzi egy sajátságos tény is* mely abban all,hogy forma szerint még ma is hadiállapot áll fenn Lichtenstein és Poroszország között, Az I8f6-os prágai békekötésnél ugyanis megfeledkez­tek a hercegségről. Lichtenstein uralkodó hercegét,mint Európa egyik leggazda- < gabb főurat ismeri a világ, s népe mint "államatyát" tiszteli. Ö,aki már hatvan évvel ezelőtt megvalósította a le szerelést, 1862-ben olyan alkotmányt adott népének,amelyet a 1egszocialisabb állam is méltán megirigyelhetne. Ez alkotmány szerint ugyanis a teljes emberi szabadságot élvező polgárok egyetlen centnyi adót sem fizetnek, s valóságban az uralkodó adófizetője népének. , Egy ekkoracska állam a valóságban nem birja el a gazdasági önállóságot.1852-ben vám-és pénzunióra lépett ^usztriaval.Mikor pedig a^ monarchia a háború utolsó éveiben a gazdasági krízis lejtőjére jutott,Lich­tenstein uralkodója egy merész és bamulatraméltó előrelátással Svájccal tár­sult,igy mentve meg országát az infláció veszélyétől". Az 1924-ben véglegesí­tett szerződés szerint Lichtenstein azonos vámterületet képez Svájccal. Az állam bel- ág külügye szigorúan önálló! *z alkotmány sze­rint 15 tagu parlamentet választanak, tehát minden 750 polgárra esik egy kép­viselő.^ képviselőház két kormányzósági tanácsod választ,akik a hercegtől kinevezett kormányzósági elnökkel intézik az ország ügyeit. A parlamenttől hozott törvények szentesitője maga a nép,s a törvények csak akkor léphetnek életbe,ha azokat a népszavazás elfogadja. A2 állam minden kiadása a nép köz­vetlen ellenőrzése alatt áll. Boldog állam,ahol a polgárok vigyáznak uralkodójuk pénzere. Mert hiszen ők maguk adót nem f i zetnek, csak a herceg fizet. jvl

Next

/
Thumbnails
Contents