Hetikiadás, 1928. január-július

1928-05-22 / 21 [1513]

A kor és a tehetség. Érdekes számadatok. A berlini pszichotechnikai kongresszuson Moede,a charlottenburgi műegyetem tanára,érdekes előadást tartott az öregedő emberek munkaképességéről, Figyelmeztette hallgatóságát arra,hogy milyen könnyen esheti&té védésbe a kutató akkor,ha különböző társadalmi osztályokhoz tartozó egyéneken végez összehasonlító kísérleteket és nem veszi figyelembe az egyes egyének életkorát. Az elmúló éveK nemcsak az ember külsején hagynak hátra maradandó nyomokat,de megváltoztatják a testi és szellemi képességeit is. Az ember ereje és ügyessége, 'a^&í;» w^képess égének frissessége és tapasztalatainak bősége, érzékeinek finomsága és jelleme,egyszóval minden tulajdonsága függvénye életkorának. Ha az ember munkaképességét ebből a szemszögből vizsgáljuk,különbséget kell tennünk a fizikai és szellemi munkások,a mesterségbeli tudás és a szabad alkotás között. A testi munkások,Moedc szerint 20-30 éves korukban érik el maximális teljesítőképességüket és ha már betöltötték a 40-ik évüket,teljesi sményük erősen hanyatlik. Ez a visszaesés a nőknél hamarább következik be, mint a férfiaknál. Moede állitását sofförökön,kalauzokon és telefonoskisaszszonyokon végzett pszichotechnikai kísérletekkel és a birodalmi gyárak akkordlistáival igazolja. Azt kívánja,hogy a negyven évnél időáebb embereket olyan posztokon foglalkoztassák,ahol a dolgok természeténél fogva,a leromlott munkaere is 100 >-ban betöltheti a helyét. Érdekes,hogy a fent emiitett kategóriák kö2ül a söfföri és telefonkezelői pálya nem annyira fizikai megerőltetést,mint inkább jó idegeket,gyors és biztos cselekvést,jó hallást és éles látást kivan. Más a helyzet a szellemi munkásoknál. Ezek,de különösképpen a diplomás emberek, többnyire csak 30 éves koruk elteltével jutnak abba a helyzetbe,hogy képességeiknek megfelelő munkát végezhessenek. Hanyatlást pedig csak az 50-ik évük multával tapasztalnak. A szellemi munka, ugy látszik.kevésbbé használja el az embert,mint a testi és a gyakoribb szabadságnak, a szolid szórakozásnak is nagy a konzerváló ereje. Moede csodálatosképpen konzerváló hatás; tulajdonig a késői nősülésnek is. A fejmunkások körében természetesen óvakodnunk kell az általánosításoktól. Hiszen a korral együtt nő a higgadtság a felelősségérzet,a biztonság,az óvatosság és az objektivitas,mind oly tula jdonságok, amelyek egyes posztokon éppen az öreg kort teszik kívánatossá* De másrészt a korral együtt csökken az érzékek finomsága,a mozgékonyság,a kitartás és különösen a *.'. ^f-.^őképesség frissessége. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy egyes filozófusok 40 éVe's^korukban a legkevesebb megértést sem tanusitják az ajabb bölcseleti formákkal szemben,bár az igaz,hogy elsősorban rutinjuk segítségévei, a régi rendszerek között nagyszerűen eligazodnak. Azért szidják az öregedő emberek oly gyakran az uj időket,mert nem értik meg azt és nem tudnak eligazodni rajta, A 40 éven felüli emberektől általában ne várjunk uj megismerés eket.Persze, sok a kivétel. . • • . ' •• '**""í ' 1 Ugyanezt a jelenséget tapasztalhatjuk az ismertebb családoknál is, Dár a tudományos kutatás legtöbb módszerét itt nem alkalmazhatjuk sikerrel. A lázas alkotó munkát többnyire az első generáció végzi. A fiu csak ritkán emelkedik az apja főié. Többnyire megelégszik azzal,hogy elgazdálkodik az öröklött, vagyonon,kulturált életet él és több-kevesebb tehetséggel dilettánskodik a tudomány,vagy a művészetek terén. A harmadik és a negyedik generáció már félreismerhetlenül hanyatlást mutat. Ugy látszik,hogy a gazdasági és a politikai élet,vagy akár a kultúra terén végzett nagy alkotások . hamar fölszivják egy család öröklött energiáját. \ -Valószínűleg ugyanez a törvényszerűség uralkodik a hép^k életén is. Csakhogy itt még sokkal kevésbbé tudjuk az egyes korszakokat elhatárolni egymástól,a fejlődés pillanatnyi helyzetét pedig szinte lehetetlen megítélni. Amellett a népek életében ezernyi lehetőségé van a regenerációnak. Moede egynémely megállapítását tudományos érvekkel és adatokkal támasztotta alá.